Századok – 2014
MŰHELY - Buza János: Az "árforradalom" nyomában V/1297
1298 BÚZA JANOS dalom. A jeles francia jogtudós vitairatában a drágulás4 okait keresve jutott arra a következtetésre, hogy elsősorban a tengerentúlról behozott nagy mennyiségű nemesfém5 idézte elő az árak tartós emelkedését. A fogalom, az árforradalom —’Preisrevolution’ — atyjának pedig többnyire Georg Wiebe (1867-1915) német gazdaságtörténészt6 nevezte ki a szakirodalom, ha a szakkifejezés eredete, keletkezési ideje említést nyert. Wiebe, az 1895- ben csupán 28 éves7 szerző, kétségtelenül kiemelkedő értekezéssel8 írta be a nevét a történettudományba. Gyakran említett művének kortörténeti-historiográfiai bevezetőjéből9 azonban félreérthetetlenül kiviláglik, hogy akkor, amikor Wiebe színre10 lépett, az árforradalom fogalma már nem számított újdonságnak a német, illetve a német nyelvű közgazdasági irodalomban. Ismereteink jelen szintjén bőséges nyoma van annak, hogy Wilhelm Roscher (1817-1894) — a nemzetgazdaságtan német történeti iskolájának megalapítója11 4 La response de Maistre Jean Boáin advocat en la cour aux paradoxes de Monsieur de Malestroit, touchant l’encherissement de toutes choses, & le moyen d’y remedier. Paris, 1568. Kritikai kiadása: La vie chére au XVIe siécle. La response de Jean Bodin á M. de Malestroit, 1568. Nouvelle édition publiée avec une introduction et des notes par H. Hauser. Paris, 1932. 5 „Die Erste unnd fast eintzige [Ursache], welche niemands vor diesem berühret hat, ist der Überfluß unnd die Menge deß Golds unnd Silbers, dessen heut zu Tage in diesem Königreich mehr ist, alß in 400. Jahren gewesen.” Az idézet Bodin munkájának csaknem feledésbe merült német nyelvű kiadásából származik: Diseurs Deß Berümbten Politici Johannis Bodini, ... Von den Ursachen der Thewrung, ... Hamburg, 1625. S. 11. (A Herzog August Bibliothek - Wolfenbüttel 2 példányát is őrzi, használatukért ez alkalommal is köszönetét mondok.) E német nyelvű régi nyomtatványra korábban is hivatkoztam, vö. Búza János-. Jean Bodin a drágaság okairól és a magyar aranyforintról, in: Jubileumi tanulmánykötet Nagy Aladár professzor 70. születésnapjára. Szerk.: Dr. Kocziszky György - Bihari Ágnes. Miskolc, 2011. 54-72. Bodin priotitása már jó ideje nem áll, Noéi de Fail 1548-ban, Martin de Aspilcueta Navarro 1559-ben írt az amerikai nemesfémek behozatalának árfelhajtó szerepéről. Hermann Kellenbenz-. Wirtschaft und Gesellschaft Europas 1350-1650. in: Handbuch ... mint fentebb ...1986. 37. 6 „Preisrevolution. Der Begriff Preisrevolution wurde 1895 von Georg Wiebe für eine Inflation geprägt, die in ganz Europa während des 16. Jhs. zu beobachten war.” Von Aktie bis Zoll. Ein historisches Lexikon des Geldes. Hrsgg. von Michael North. München, 1995. 313., illetve a PRICE REVOLUTION szócikk irodalomjegyzékében Wiebe neve és művének címe után olvasható: „First to speak of a Price Revolution, and to establish its international dimensions.” in: The Oxford Encyclopedia of Economic Histoiy. Ed.: Joel Mokyr. Oxford University Press 2003. Volume 4. p. 256.; továbbá interneten: „Der Begriff Preisrevolution ... Geprägt wurde der Begriff von dem Wirtschaftshistoriker Georg Wiebe in seinem 1895 erschinen Werk Zur Geschichte der Preisrevolution ... usw. http://de.wikipedia.org/wiki/preisrevolution, Letöltés ideje: 10. 07. 2013. 7 „Geboren am 27. Januar 1867 zu Mohrungen in Ostpreußen, wurde ich, Georg Wiebe, Sohn des Kaufmanns Leonhard Wiebe und seiner Gattin Marie, geb. Düchmann, im evangelischen Glauben mennonitischer Konfession erzogen.” Georg Wiebe: Zur Geschichte der Preisrevolution des XVI. und XVII. Jahrhunderts. Abhandlung zur Erlangung der Doktorwürde der hohen Philosophischen Fakultät Leipzig vorgelegt von Georg Wiebe. Leipzig, 1894. [7-57. oldala azonos a következő évben megjelent monográfia 3-53. oldalával; továbbiakban Wiebe: Doktorwürde] 8 Dr. Georg Wiebe: Zur Geschichte der Preisrevolution des XVI. und XVII. Jahrhunderts. (Staats- und sozial wissenschaftliche Beiträge, herausgegeben von A. v. Miaskowski, 2. Band, 2 Heft.) IX und 419 SS. 8°. Leipzig, Duncker u. Humblot, 1895. 9 „Geschichte und gegenwärtiger Stand der Forschung.” Wiebe: i. m. 183-194. 10 Tehát 1894-ben! Wiebe: Doktorwürde, mint fentebb. 11 Kautz Gyula: Roscher Vilmos és a történelmi módszer a közgazdaságtudományban. Budapest, 1896. 8-17.
