Századok – 2014
MŰHELY - Szijártó M. István: Hivatali karrierek a 18. századi vármegyékben V/1273
1284 SZÍJÁRTÓ M. ISTVÁN talviselőnek kellene tartanunk, mint ahogy a későbbi személynök Száraz György sem lett a megye bécsi ágenseként a megyei tisztikar része. Azt mondhatnánk, a volt hódoltság e kis jelentőségű, alacsony létszámú nemességgel bíró vármegyéjéből nem lehetett feltörni, országos hivatalra jutni, ha nem azt tapasztaltuk volna, hogy Ung vármegyéből sem. Heves és Külső-Szolnok vármegye 18. századi apparátusából már többen feljutottak országos hivatalra, de még mindig nem sokan: az adattárban mindössze három ilyen pályafutásra van utalás: Gosztonyi István másodalispánból 56 évesen helytartótanácsos lett, mely hivatalt még 19 éven át, 1751-1770-ig töltötte be.35 36 1729-ben (Almásy Jánost váltva), 1741-ben és 1751-ben is Heves diétái követe volt, sőt már 1722-23-ban is ott volt az országgyűlésen egy távollévő követeként.36 Látjuk, hogy helytartótanácsosi kinevezése közvetlenül az 1751. évi országgyűléssel esik egybe. A vármegyei archontológia szerint Orczy István Heves és Külső-Szolnok alispánja (1710-15)37 és táblabírája volt (1715-től), azután a Királyi Tábla bírája lett (1724-1730), majd ugyanitt alországbírói méltóságra is emelkedett (1730-1732). Érdemei elismeréséül előbb német-római szent birodalmi bárói (1731), majd magyar bárói (1736) rangemelésben is részesült. Egy 1730. évi tiszti címtáras kalendárium még érseki ülnökként tünteti fel, majd 1731-ben a soron következő kötet már alországbírónak mondja,38 ami megerősíti az alországbírói kinevezés datálását az 1730. évre. Ezt megelőzően Orczy már 1728- 1729-ben is érseki ülnökként volt jelen az országgyűlésen.39 Országos (bírói) hivatalra emelkedésében feltételezhetően szerepe volt egy korábbi országgyűlésnek: Orczy István 1722-1723-ban távollévő követeként volt Pozsonyban, özvegy gróf Pálffy Jánosné gróf Esterházy Eleonórát képviselve, és az adó és só ügyében kiküldött vegyes (alsó- és felsőtáblai tagokból álló) bizottság munkájában is részt vett.40 Országos hivatalviselése a diéta utáni évben indult. Orczy Istvánnak nem is ez volt az első országgyűlése: már 1712-től 1715-ig Heves megye követeként jelent meg az országgyűlésen. 35 Vö. Ember Győző-. A m. kir. Helytartótanács ügyintézésének története 1724-1848. Bp. 1940. 202. 36 Ez utóbbira: Országgyűlési Könyvtár, Gyurikovits-gyűjtemény 700.486/1: Acta diaetalia pro die vigesima mensii junii anni millesimi septingentesimi vigesimi secundi per sacratissimam romanorum imperatoriam ac Germaniae, Hispaniorum, Hungáriáé ac Bohemiaeque regiam maiestatem Carolum VI in liberam ac regiam civitatem Posoniensem indictae diaetae per nobilem Paulum Prileczky in subinsertis regalibus titulatae dominae principissae ad hanc diaetam ablegatum, inter status et ordines in tabula absentium locum et sessionem haben tern, conscripta I. kötet (a továbbiakban OGYK GY 700.486/1) 40-41. 37 A vármegye monográfia még 1710-1716-ot írt: Nagy Béni: Heves vármegye története a honfoglalástól 1815-ig. In: Heves vármegye. Szerk. Borovszky Samu. Bp. 1909. http://mek.oszk.hu/09500/ 09536/html/0010/22.html, 2013. május 1-i letöltés. 38 Sebők Richárd: Hivatali pályafutások a 18. századi Királyi Kúrián. In: Politikai elit és politikai kultúra a 18. század végi Magyarországon. Szerk. Szíjártó M. István - Szűcs Zoltán Gábor. Bp. 2012. 15-50. 41., 43. 39 Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, Budapest (a továbbiakban MNL OL), N 52, Regnicolaris levéltár, Archívum Regni, Diaeta anni 1728-1729.(a továbbiakban N 52), Lad. S, Fasc. AAA, Nr. 82. 40 OGYK GY 700.486/1. 42., 136-139.
