Századok – 2014
KÖZLEMÉNYEK - Varga Zsuzsanna: Kiútkeresés az agrárszektor válságából az "új szakasz" (1953-1954) idején I/117
126 VARGA ZSUZSANNA lépését azzal magyarázták, hogy különösen elégedetlenek voltak jövedelmükkel, de helyzetüket még sújtotta az is, hogy a szövetkezetekben háttérbe szorították őket, javaslataikat nem vették figyelembe. Teljesen pontos képet nem lehet adni az 1953-54-ben bekövetkezett szövetkezeti mozgásokról. Voltak szövetkezetek, amelyek 1953 őszén írásban benyújtották feloszlási kérelmüket, később azonban visszavonták, s csak tagjaik egy része lépett ki. Van olyan adat is, amely azt bizonyítja, hogy a vizsgált időszakban a kilépések és megszűnések mellett 72 új termelőszövetkezet alakult.50 A nyilvánosságra hozott és a belső használatra készült statisztikák összevetéséből a következő tendenciák rajzolódnak ki. Szembetűnő volt, hogy a feloszlott szövetkezetek túlnyomó többsége (82%-a) 1951-ben és 1952-ben alakult, tehát amikor már döntően erőszakkal kényszerítették a gazdákat a belépésre. 1953 júliusától az év végéig a szövetkezeti tagság közel 40%-a lépett ki a termelőszövetkezetekből. 1954 végére a kilépett tagok aránya — figyelemmel a belépésekre is — az 1953. közepi taglétszámhoz képest majd 50%-ot tett ki. A föld nélküli családok több mint egynegyede, a földdel belépők több mint fele hagyta el a szövetkezeteket. Ez tükröződött abban is, hogy míg a tsz-ek és tszcs-k száma 18%-al csökkent 1953-54 folyamán, addig a területük mintegy 30%-al esett vissza.51 Ezzel a szövetkezeti szektor részesedése az ország szántóterületéből 20%-ról 12%-ra zuhant vissza. A másik oldalon mintegy kétszázezer magángazdaság újra hozzákezdett az egyéni gazdálkodáshoz, annak ellenére, hogy rájuk terhelték a tsz-ek hiteltartozásainak arányos részét - tekintet nélkül arra, hogy mennyi ideig voltak tagjai a tsz-nek.52 Emellett sok helyütt előfordult, hogy a bevittnél rosszabb minőségű földet, állatot és felszerelést juttattak vissza számukra.53 A parasztság termelési kedvének feléledését mutatta a paraszti beruházások növekedése. Sokan vásároltak állatokat, felszerelést, s kisebb mértékben földet. A paraszti erőfeszítések hatását mutatta, hogy a műveletlen terület 1954-ben összezsugorodott. Ezzel párhuzamosan a felhalmozódott tartalékterületből több mint 70 ezer kh-at visszaigényeltek, és mintegy félmillió hold területet kishaszonbérletbe vettek.54 Érdekesen alakult viszont a földvásárlás. A megelőző évek tapasztalataiból okulva a 8 kh feletti birtokkal rendelkező gazdák csak elvétve vásároltak, a vevők „általában a dolgozó kisemberek, főként dolgozó parasztok, akik 2-4 kh közötti területet vásároltak.”55 50 Fazekas Béla: A mezőgazdasági termelőszövetkezeti mozgalom Magyarországon. Bp. 1976. 89. 51 Szocialista mezőgazdasági üzemek 1954. évi működése. A Központi Statisztikai Hivatal jelentése, 1955. április 20. 45-47.; A szocialista mezőgazdasági üzemek működése, 1956. Statisztikai Időszaki Közlemények, 1957/7. 47-51. 52 Orbán Sándor: Két agrárforradalom Magyarországon. Bp. 1972. 144. 53 G. Vass István: Parasztpolitika papíron és a valóságban 1953-1954 fordulóján. Panaszlevelek Nagy Imre miniszterelnökhöz. Archívnet (www.archivnet.hu ), 9 (2009.) 5. sz. 54 MNL OL M-KS 276. f. 53. cs. 183. ő.e. Jegyzőkönyv az MDP Politikai Bizottság 1954. június 30-ai üléséről. 6. A KV Mezőgazdasági Osztálya, az FM és a Termelőszövetkezeti Tanács közös javaslata a termelőszövetkezeti mozgalom továbbfejlesztésére. Ea. Dobi István. 55 Orbán S. : Két agrárforradalom i. m. 134.
