Századok – 2014

KÖZLEMÉNYEK - Varga Zsuzsanna: Kiútkeresés az agrárszektor válságából az "új szakasz" (1953-1954) idején I/117

Kiútkeresés - a hazai adottságok figyelembevételével Nagy Imre azonban nem elégedett meg a rövid távú válságkezeléssel. 1953 őszén kezdeményezte egy olyan tudományos fórum létrehozását, ahol az ország legjobb agrár-szakemberei gyűltek össze. Ha átfutjuk a résztvevők közel 150 fős listáját, rögtön szembetűnik, hogy pártonkívüliek is meghívást kaptak. Ezzel a miniszterelnök fontos lépést tett ún. „régi szakembergárda” (volt uradalmi inté­zők, gazdatisztek, ,,reakciós”szakemberek) rehabilitálása érdekében. Ezeknek az embereknek az volt a „fő bűnük”, hogy még 1945 előtt kezdték a pályafutásukat. „Reakciós múltjuk” miatt a megelőző években mellőzött helyzetben voltak. A miniszterelnök az 1953. októberi nyitó értekezleten nagy lelkesedéssel és a szakmai tudásnak kijáró megbecsüléssel szólt az összegyűltekhez. Élesen bírálva az előző öt esztendő gazdaságpolitikáját, arra kérte őket, hogy dolgoz­zák ki a mezőgazdasági termelés fejlesztésének hároméves programját. „[...] a jelenlegi feladatokat minden más fölé helyezve, és mentesítve egyéb elfoglaltság alól, önök egy hónap leforgása alatt legjobb képességük, tudományos felké­szültségük és gyakorlati tapasztalatuk felhasználásával kidolgozzák azokat az intézkedéseket, amelyeket a kormányzat hivatva lesz megvalósítani.” Hangsú­lyozta, hogy „[...] minden téren a hozam növelésére olyan terveket, javaslato­kat, rendszabályokat kell kidolgozni, amelyek biztosítják, hogy a fellendülés gyors legyen, nagyarányú legyen, a mezőgazdasági termelés egész komplexu­mát átfogó legyen, ugyanakkor ezek a tervek és javaslatok reálisak legyenek.”56 Nagy Imre nemcsak a kezdeményezője volt ennek az átfogó munkálatnak, ha­nem végig a szellemi irányítója maradt. A programkészítéshez részletes vezér­fonalat készített, s amikor csak tudott részt vett a vitákon. Az elnöki feladato­kat formailag Hegedűs András vitte, mint földművelésügyi miniszter. O egyút­tal a minisztertanács első helyettese is volt. Az agrárprogram kidolgozása október közepén vette kezdetét. Az ún. főbi­zottság a Vörös Csillag Szállóban volt elhelyezve a Szabadság hegyen, az albi­zottságok pedig a Normafa Szállóban.57 Egy hónapon keresztül gyártották a különböző szakbizottságok (gépesítési, kertészeti, talajművelési, állattenyész­tési, stb.) a reformterveket, amelyeket hetente kétszer a főbizottság ülésén megtárgyaltak. Nagy Imre „bizalmas emberei” legtöbbször ezeknek a bizottsá­goknak az igazgatási titkárai voltak.58 A szintetizáló munkára már a Parlamentben került sor. Az ún. hegyi bi­zottság által összeállított mezőgazdaság-fejlesztési programot az MDP Politikai Bizottsága 1953. december 16-ai ülésén tárgyalta meg.59 Az előterjesztő Hegedűs KIÚTKERESÉS AZ AGRÁRSZEKTOR VÁLSÁGÁBÓL ... (1953) 127 56 Nagy Imre: Agrártudósaink és mezőgazdasági szakembereink feladatai a mezőgazdasági ter­melés gyors fellendítésében. In: Uő. Egy évtized. Válogatott beszédek és írások, 1945-1947. II. Bp. 1954. 402^28. 57 Romány Pál: Az „új szakasz” agrárprogramja In: Nagy Imre és kora. Tanulmányok és forrá­sok. IV Szerk.: Sipos Levente. Bp. 2006. 99-108.; Sipos Levente: Nagy Imre, az agrárpolitikus In: Ma­gyar agrárpolitikusok a XIX. és a XX. században. Szerk.: Sípos Levente. Budapest, 2010. 200-222. 58 A szerző interjúja Dimény Imrével, 2011. október 17. (A szerző tulajdonában.) 59 MNL OL M-KS 276. f. 53. cs. 152. ő. e. Jegyzőkönyv az MDP Politikai Bizottság 1953. decem­ber 16-ai üléséről. 2. A KV 1953. december 19-ei ülésén a mezőgazdasági termelés fejlesztéséről szóló beszámoló tervezete. Ea. Hegedűs András.

Next

/
Thumbnails
Contents