Századok – 2014
MŰHELY - Szijártó M. István: Hivatali karrierek a 18. századi vármegyékben V/1273
1274 ezek feltárásához az első logikus lépés nem a némileg esetleges módon rendelkezésünkre álló adatok összegereblyézése és összegzése, hanem a vizsgálandó sokaság egészének a maga strukturáltságában való feltérképezése. Mivel erre a rendelkezésre álló adatok jellege folytán a legkézenfekvőbb eljárás a hivatali pályafutásokból történő következtetés, az alábbiakban erre teszünk kísérletet. Kiindulópontként a 18. századi Somogy vármegyei hivatali karrierek levéltári adatokon nyugvó vizsgálata kínálkozik, amely mintegy modellt ad összegzésünkhöz. Majd azt nézzük meg, mely részvizsgálatait lehet ennek az analízisnek azon megyék tekintetében elvégezni, amelyeknek publikált archontológiájuk van (Zala, Heves, Ung, Békés).2 Ezt követően a hivatalviselésre vonatkozó adatok integrációjára támaszkodva bizonyos következtetések levonására és egyes hipotézisek felállítására kerülhet sor, amelyek reményeink szerint majd útmutatóként szolgálhatnak a kérdésben végzendő kutatások számára. Végül megkísérelhetjük bizonyos kapcsolatok feltárását a megyei szint és az országos szintű igazgatási és bírói hivatalok személyi állománya között. SZÍJÁRTÓ M. ISTVÁN Somogy hivatalviselőinek elitje a 18. században A vizsgálat kiindulópontjaként az a Somogy vármegye szolgál, ahol magam is levéltári kutatásokat végeztem a 18. századi vármegyei hivatalok viselőivel kapcsolatban. A vizsgálat másutt részletesen kifejtett kiindulópontját, eljárásait és eredményeit3 az alábbiakban csak tézisszerűen foglalom össze. A 18. századi Somogy vármegyei tisztújítások alapján felállítottam egy 1496 adatból álló adatbázist,4 de nem archontológiai szempontok figyelembevételével: nemcsak az került be az adatbázisba, hogy kit választottak meg egy adott hivatalra, hanem mindazok, akiket jelöltek erre a tisztségre. A jelölést ugyanis a presztízs szempontjából jobb fokmérőnek tartom a tényleges megválasztásnál.5 Kigyűjtöttem továbbá a tisztújítások valamennyi név szerint említett résztvevőjét, és a restaurációk adatait kiegészítettem jelentékeny számú vegyes adattal. Ugyanakkor a vizsgálatba nem vontam be a vármegyei hivatalviselők alsó csoportját: az esküdteket és hadbiztosokat, mert az elvégzett elemzést a valódi hatalommal rendelkező vármegyei tisztségviselőkre kívántam korlátozni, és a határt az önálló bírói hatósággal bíró szolgabíráknál húztam meg.6 2 Nagy szerencse, hogy ezen megyék a 18. századi Magyarország több tájtípusát képviselik mintánkban: mind a volt hódoltság, mind a volt királyi magyarországi területek megjelennek, nyugati, déli és északkeleti vármegyék egyaránt. Az erdélyi és horvát-szlavon-dalmát vármegyék a közigazgatás szétválasztottsága miatt jelen vállalkozás keretében más kollégák által kerültek feldolgozásra. Ugyanakkor le kell szögeznünk, hogy a vármegyei hivatalviselés tekintetében a felföldi megyék sajnálatos és mielőbb pótlandó hiátust jelentenek. 3 Szíjártó M. István: Hivatalviselő elit a 18. századi Somogy vármegyében. In: Megyetörténet. Egyház- és igazgatástörténeti tanulmányok a veszprémi püspökség 1009. évi adománylevele tiszteletére. Szerk. Hermann István - Karhnszky Balázs. Veszprém 2010. 445^166. 4 Ez az 1496 adat hozzáférhető a Diéta munkacsoport által összeállított adatbázis részeként ennek honlapján: http://szijarto.web.elte.hu/diaeta-index.html 5 Lásd Szíjártó M. István: Nemesi társadalom és politika, Tanulmányok a 18. századi magyar rendiségről. Bp. 2006. 121-127. 6 A szolgabírák ítélőszékéről lásd: Hajnóczy József közjogi-politikai munkái. Szerk. Csizmadia Andor. Bp. 1985. 86. (Csizmadia Andor jegyzete)
