Századok – 2014
TANULMÁNYOK - Sipos Balázs: Modern amerikai lány, új nő és magyar asszony a Horthy-korszakban. Egy nőtörténeti szempontú médiatörténeti vizsgálat I/3
8 SIPOS BALAZS vetelő önálló vizsgálati témaként fogja fel a médiatörténetet. A kötet erénye, hogy számot vet továbbá az ábrázolás és a valóság viszonyával (azzal a kérdéssel tehát, hogy a lapokon és regényeken, novellákon, verseken stb. kívül a „valóságban” léteztek-e új nők és milyen arányban), valamint az, hogy olyan transznacionális jelenségként kezeli az új nő típusát, amely számos alakban, altípusban, régi és nemzeti nőtípusokkal variálódva, „kereszteződve” tűnt fel. Lényeges megállapítás továbbá, hogy a „hibrid” nőtípusokon kívül a média is sokféle és egymással akár ellentétesnek tűnő logika szerint működött, például a komoly és a szórakoztató tartalmak kiválasztásakor és egymás mellé helyezésekor (erre még visszatérek).17 Kiemelném továbbá, hogy több szerző rajzokat, elsősorban karikatúrákat és reklámokat is bevont az elemzésébe, ami a történetírás úgynevezett képi fordulatának következménye.18 A másik tanulmánykötet Alys Eve Weinbaum és munkatársai munkája. Ok a modern lány típusának elterjedését vizsgálták, és az amerikai „modell” európai, ázsiai és afrikai felbukkanását és alakulását, a helyi típusokat követték nyomon, mégpedig hangsúlyosan a fogyasztást és a médiareprezentációt (többek között a divatot és az újsághirdetéseket) kutatva. Lényegében a teljes kötetre jellemző az illusztrációk elemzése.19 Ami a magyarországi médiatörténet-írást illeti, az erről szóló tanulmányok elkerülik a nőtörténetírás vagy a társadalmi nemek története szempontját, témáját, aminek oka a nemzetközi médiatörténet-írástól való általános lemaradás lehet.20 Hajói látom, kurrens témának egyrészt az újságírás és a sajtóirányítás története, viszonya, a politikai nyilvánosság alakulása számít, másrészt a medialitás kérdése, harmadrészt az irodalom és a sajtó változó viszonya, és végül az (újság)olvasás, illetve egyes szerkesztők, újságírók életműve. Számos olyan nem médiatörténeti megközelítés van továbbá, amely média- vagy kommunikációtörténeti elemzésekhez vezet: ilyen például a politikatörténeti vagy irodalomtörténeti kultusz- és propagandakutatás vagy az értelmiségtörténet,21 illetve ilyenek azok a nőtörténeti munkák, amelyek a nyilvános női szerepléseket, a női lapok történetét vagy női szerepek és nőtípusok sajtóbeli, esetleg irodalmi ábrázolását elemzik.22 17 New Woman Hybridites. Femininity, feminism and international consumer culture, 1880- 1930. Szerk. Ann Heilmann - Margaret Beetham. London-New York 2004. 18 L. például Ingrid Sharp: Riding the tiger: ambivalent images of New Women in the popular press of the Weimar Republic; Angelika Köhler: Charged with ambiguity: the image of the New Women in American cartoons. Uo. 118-141; 158-178. 19 Alys Eve Weinbaum és mások: The Modern Girl Around the World. Consumption, Modernity, and Globalization. Durham 2008. 20 Sipos Balázs: Unter Disziplinen. Histrosche Medien- und Kommunikationsforschung in Ungarn. Medien und Zeit 18. (2003: 3. sz.) 8-22.; Szajbély Mihály: A médiatörténet és a sajtótörténet viszonyáról. Médiakutató 6. (2005: 1. sz.) 71-79.; Gyáni Gábor: Sajtótörténet a társadalomtörténész szempontjából. Médiakutató 7. (2006: 1. sz.) 57-64.; Lipták Dorottya: A modernkori könyv- és sajtótörténeti kutatások állapotáról (paradigmaváltás - problémafeltárás - alapelvek - programok - feladatok). Magyar Tudomány 172. (2011: 9. sz.) 1121-1131. 21 Olyan ismert szerzőkről van szó, mint Buzinkay Géza, Lipták Dorottya, Szajbély Mihály, Széchenyi Ágnes, illetve Balázs Eszter, Turbucz Dávid, Vörös Boldizsár. 22 A hazai szerzők közül 1. például Acsády Judit: ’The woman of the twentieth centuiy’ The feminist vision and its reception int he Hungarian press 1904-1914. In: New Woman Hybridites i. m.
