Századok – 2014
MŰHELY - Kádár Zsófia: Jezsuita vezetésű vallásos társulatok Magyarországon a 17. században (1582-1671) V/1229
1252 volt, és akár a 30-40 főt is elérhette.170 A legjellemzőbb választott tisztségek a rector mellett két assistens, secretarius (titkár), thesaurarius (pénztáros), továbbá a consultorok (tanácsosok).171 A tisztújítás fényes külsőségek, egyházi és világi előkelők, a helyi elit jelenlétében történt, olykor a tituláris ünnep más látványosságaival, akár színielőadással is egybekötve.172 A társulatok tagjai a jezsuita gimnáziumok, felsőbb (főiskolai) osztályok, illetve egyetemek diákjai közül kerültek ki. Magyarországon a 17. században vannak arra utaló jelek, hogy elsősorban a nemes ifjakat, a nem nemesek közül pedig a legbuzgóbbakat válogatták ki, illetve azokat, akik nyitottak voltak az egyházi hivatásra. A gimnáziumok legalsóbb osztályai számára rendszerint zárt volt a kongregáció, ezekből még nem kerülhettek be vagy legfeljebb újoncok lehettek, a derékhadat az ötosztályos gimnáziumokban a 2-4. évfolyamok alkották. A diák tagok mellett tudunk külsős (externi), felnőtt pártfogó tagokról is. Azokban a városokban pedig, ahol külön városi társulat nem működött, a felnőtt lakosság áhítati igényeit is a diáktársulat elégítette ki.173 Kivételesen jó forrásadottságok esetében egy-egy társulat területi „vonzáskörzete” is feltárható.174 A fentebb említett szórványos létszámadatok alapján a társulatok kezdetben csupán a diákok 12-16%-át tömörítették.175 Ez az arány ugyan a 17. század folyamán nőtt, de — elitjellegüket megtartva — nem váltak a század végére sem olyan tömeges intézményekké, amelyek a tanulók többségét fogták volna össze. A nagyobb kollégiumokban a század közepén már 150 fő körüli létszámokat feltételezhetünk, míg a kisebb intézményekben a diáklétszámnak megfelelően a társulati tagok száma bizonyára 100 alatt maradt. Az újoncok létszámáról is csak kivételesen jó forrásadottságok esetén tudunk. Pozsonyban számuk eleinte évi 20-50 fő volt, majd egy intenzívebb fellendülés után (1662: 185 újonc) az 1660-as évek végére ismét 30 körülire esett vissza. Az 1670-1680-as évek nagyon ingadozó újonclétszámai a háborús viszonyokkal (Thököly-mozgalom, visszafoglaló háborúk) magyarázhatók.176 Az újoncokat több hónapos-egy éves próbaidő után vették fel a társulatba, oktatásukra és irányításukra a társulaton belül gyakran külön tisztségviselők voltak KÁDÁR ZSÓFIA 170 A pozsonyi névsorok fokozatos differenciálódást tükröznek. 1637-ben 14 tisztségviselő 7 féle 1647-ben már 43 tisztségviselő 14 féle tisztséget vállalt, Album, 6r-8r., 18v-20v. 1650 után évi 13-18-féle tisztséget 25-40 tag töltött be. 171 Pl. Zágráb, Vanino, M.\ Isusovci i. m. I. 302. Pozsonyban (az Album alapján) egyes években feltűnő további tisztségviselők: instructor tyronum, sacristanus, rhetor, monitor, visitator infirmorum, procurator, praefectus oratorii, ianitor, lector, praefectus cathalogi, bibliothecarius, facigerus, caeremoniarius, caeremoniarum dispensator, curator sacrae supellectilis, praefectus musicae. 172 Pl. Zágráb (1618), uo. I. 290. 173 Pl. Gyöngyösön, vö. Molnár A.: Mezőváros i. m. 126. 174 A pozsonyi diákkongregációba 1640-1680 között pl. Nagyszombatból (30 fő), Győrből (19 fő), Zágrábból (11 fő), Bécsből (6 fő), Sopronból (5 fő) és Trencsénből (5 fő) kérték az átvételüket a gimnáziumba érkező felsőbb éves diákok, vö. Album. 175 Zágráb: 330-ból 40-en, Nagyszombat: 600-ból 70-en, Győr: több mint 400-ból 67-en lettek tagok az alapításkor. A 16. század végi kölni (30%) és fuldai (27,5%) kollégiumokból nem sokkal nagyobb, Münsterből még kisebb (4,7%) arányok ismeretesek. Az „elitcsapat”-jelleget („Elitetruppe”) pedig tudatosan törekedtek megőrizni, vö. Duhr, B. : Geschichte der Jesuiten i. m. I. 369-370. 176 Album, 49r-53r. (1662) és 81v. skk.
