Századok – 2014
MŰHELY - Kádár Zsófia: Jezsuita vezetésű vallásos társulatok Magyarországon a 17. században (1582-1671) V/1229
JEZSUITA VALLÁSOS TÁRSULATOK MAGYARORSZÁGON ... (1582-1671) 1251 A külföldi, elsősorban az osztrák területekről, főképp Becsből érkező minták ismeretében könnyen elképzelhetjük egy „átlagos” magyarországi jezsuita (Mária-)társulat működését is. Mivel ezek közül az első típus a diáktársulat volt, először erről (1.), majd a városi Mária- és egyéb titulusú társulatokról (2.), végül az Agónia Christi-társulatokról (3.) lesz szó. 1. A diákok Mária-kongregációi A diákkongregációk alapítása rendszerint a jezsuita rezidencia vagy kollégium veztőjének és a helyi egyházi (ritkábban világi) főúr kezdeményezésének volt köszönhető. A társulat a rendi előírásoknak megfelelően a római Prima Primaria-társulatba való felvételét kérte. Egyidejűleg ünnepélyes keretek között megtörtént az első tagfelvétel és tisztviselő választás. A világi vezető, a rector gyakran a pártfogó világi vagy egyházi főúr, főpap lett.166 A társulatnak a rector inkább reprezentatív vezetője maradt, a tényleges irányítást gyakran a diák tagok közül választott vicerector látta el. Ezért a rectorok hosszú ideig, akár évtizedekig is állhatták a társulat élén.167 A jezsuita rendi elöljárót, a lelki vezetőt az adott jezsuita kollégium vagy rezidencia rektora vagy superiora nevezte ki. A praeses vagy praefectus (ritkábban director, praefectus spirituális) tisztségét rendszerint egy gimnáziumi tanár vagy az iskola igazgatója töltötte be, akinek személye általában gyakran változott, mivel a tisztség inkább a tanítói feladatkörhöz, nem pedig az egyes személyekhez kötődött. Nem feltétlenül kellett papnak lennie, lehetett pappá még fel nem szentelt tanító (magister) is. A jezsuita rend részéről a praefectuson kívül egyedül Nagyszombatban adatolható a társulatok számára kinevezett jezsuita gyóntatok léte.168 A társulat saját tisztségviselőit általában a tituláris ünnephez kötődően, évente egyszer választotta. A tisztújítási alkalmakat Pozsonyból a diáktársulat albuma alapján jól ismerjük. Itt az 1650-es évek közepéig a választás rendszerint Gyertyaszentelő (február 23.) és Gyümölcsoltó Boldogasszony (március 25.) ünnepei közé esett. Később a tisztújítás fokozatosan a tanévkezdés idejére (novemberre) tolódott, de a magisztrátus ünnepélyes megerősítése később is a társulat főünnepén történt.169 A társulatok létszámától függött a választott tisztségviselők száma, amely a nagyobb kollégiumokban rendszerint 10 fölött 166 Pl. Nagyszombatban 1617-ben Pázmány Péter érsek az első rector: Kazy, E: História i. m. 45., 201., 1644-ben a két diáktársulatot az esztergomi érsek és a nyitrai püspök vezette: LAW (1644), Cod. 12219. 212v. Trencsénben az alapításkor, 1657-ben gr. Illésházy György, Trencsén és Liptó vármegye örökös főispánja a rektor: Vlahovics E.\ A trencséni i. m. 127. Zágrábban 1619-ben Petar Zelnicaja őrkanonok, 1624-ben pedig Petar Domitrovic zágrábi püspök a rektor, és később is előfordulnak zágrábi kanonokok a diáktársulat élén: Vanino, M.\ Isusovci i. m. I. 291., 295. 167 Pl. Trencsénben gr. Illésházy György haláláig, 32 éven át (1657-1689) volt rektor, utódai a társulat élén mind Illésházyak voltak, Vlahovics E.: A trencséni i. m. 127-128. 168 Visz. a legnagyobb diáktársulatot látták el a nagy taglétszám miatt, 1649-ben és utána bizonyos években, vö. pl. Lukács III. 242. (1649), 271. (1650), 360. (1653), 423. (1655). 169 Vö. a vonatkozó évek adatai, pl. Album, 77r-78r. (1669)
