Századok – 2014
MŰHELY - Kádár Zsófia: Jezsuita vezetésű vallásos társulatok Magyarországon a 17. században (1582-1671) V/1229
1250 KÁDÁR ZSÓFIA 1651-től tervezték, de tényleges működése csak 1657-től ismert.159 A Szeplőtelen Fogantatás titulusú kongregáció a római megerősítést 1656-ban kapta meg, de az első tagfelvételt csak 1657 februárjában, az első elöljáró választást pedig 1657. december 2-án tartották.160 Pár nappal később, az első tituláris ünnepen (december 8.) tette le a társulat első világi elöljárója, gr. Illésházy György örökös főispán az esküt. A társulatot a gimnázium magisterei vezették; mivel közöttük a principisták és parvisták tanítója is előfordul, valószínűleg a legifjabb diákok számára is nyitott volt a társulat.161 A kongregáció működését (ahogy a gimnáziumét is) 1664-1666-ban a háború, 1679-1681 között egy pestisjárvány akadályozta. Létszáma az 1681-es újraindulás után több mint 80 diákból állt, de emellett — városi társulat nem lévén — a polgárok, a helybeli katonaság és a környékbeli falvak lakói is beléptek a kongregációba.162 Sárospatakon 1663-ban telepedtek le a jezsuiták, majd 1672-ben kapták meg a városi református templomot. A protestáns iskolavárosban a „földesúri ellenreformációnak” - Báthori Zsófia kezdeményezésének köszönhették a rendház megalapítását.163 Tevékenységükben az ellenreformáció különösen hangsúlyos volt, ezért ez az alapítás jellegében is már eltér az előzőektől. Sajátos helyzetük a társulatalapításban is tükröződött, ugyanis itt nem Mária-kongregációt hoztak létre, hanem az akatolikus környezetben jobban elfogadható Agónia Christi-társulatot 1666-ban.164 Az első tagok között volt maga Báthory Zsófia és fia, I. Rákóczi Ferenc is. A társulat valószínűleg nem volt nagy létszámú és a helybeli katolikusokat fogta össze. Tudjuk, hogy friss áttérők és várkatonák is beléptek a tagok közé.165 A kongregációk tevékenysége és társadalmi beágyazottsága A vizsgált jezsuita társulatok alapvető vonása volt az egyetemesség. A jezsuita rend a világon mindenhol egységes oktatási rendszer alapján azonos struktúrájú iskolákat hozott létre, és egész működését áthatotta hierarchikus szerveződése és az egységesség ideája. Emellett azonban kezdettől fogva felismerték, hogy missziós, apostoli munkájuk a helyi viszonyokhoz való alkalmazkodás, adaptáció nélkül nem lehet sikeres. E két elv mentén alakították ki kollégiumaikat és azokban felállított társulataikat Magyarországon is. Az alábbiakban ezek tevékenységét, a külföldi mintáknak megfelelő és az azoktól eltérő működését foglalom össze és vizsgálom a társulatok szerepét a trienti egyházmodell magyarországi megvalósulásának kezdeti időszakában. 159 Jezsuita elöljárójáról az első adat: Lukács III. 496. (1657) 160 Vlahovics E.: A trencséni i. m. 126-127., Krasznyánszky Károly. A trencséni „Mária Kongregáció” története. In: A trencséni kir. kath. főgymnasium értesítője az 1905-1906. tanévről. Trencsén 1906. 3-16., ebben 5-6. 161 Pl. Lukács III. 701. (1662) 162 Vlahovics E.-. A trencséni i. m. 127., Agónia-társulat Trencsénben csak 1688-tól működött, vö. uo., 132. 163 Péter Katalin-. A jezsuiták működésének első szakasza Sárospatakon. In: Uő: Papok és nemesek i. m. 186-199. 164 Alapításáról és kezdeti működéséről 1. Gyulai E.: A jezsuiták i. m. 165 Uo. I. 13., 22., II. 9.
