Századok – 2014
MŰHELY - Kádár Zsófia: Jezsuita vezetésű vallásos társulatok Magyarországon a 17. században (1582-1671) V/1229
JEZSUITA VALLÁSOS TÁRSULATOK MAGYARORSZÁGON ... (1582-1671) 1249 ve az alsóbb iskola igazgatói voltak. Ezért bizonyos, hogy a korábban alapított Szeplőtelen Fogantatás-kongregáció a felsőbb, akadémiai évfolyamok társulata lett, miután kivált belőle az „ifjabbak” társulata a gimnáziumi tanulók számára.147 A társulatok 17. századi létszámáról nincs adatom, a 18. századból pedig a két diákkongregáció 92-177, illetve 44-236 közötti létszámairól tudunk.148 Kassán a városiak számára 1665. május 31-én alakult meg az Agónia Christi-társulat.149 Tagsága bizonyára más városokhoz hasonlóan széles társadalmi rétegekből került ki. Vezetői a főiskolai professzorok, illetve a magyar (és szláv) hitszónokok voltak.150 A Szepességben (Szepesváralján) 1622-től működött jezsuita missziós állomás.151 Gimnáziumukat 1647-ben indították, miután gr. Csáky István Szepeshelyre hívta a rendtagokat, birtokokat adományozott nekik és a káptalani iskolát rendelkezésükre bocsátotta.152 A rendház hamarosan rezidencia rangra emelkedett, 1650/51-re pedig az ötosztályos gimnázium minden évfolyama működött összesen négy tanítómester vezetésével.153 A rendháznak a Szepességben központi fekvésű Lőcse városába való átköltözése 1671-1672-ben már az erőszakos ellenreformáció folyamatának volt köszönhető, az evangélikus lelkészeket is ekkor tiltották ki a szepesi szász városokból.154 Gimnáziumuk a színevangélikus városban a katolikus ellenreformációs program első számú megvalósítója lett. Korábbi szepeshelyi tevékenységüknek is volt térítő célja, de ez még inkább a nemességre és a vidéki lakosságra terjedt ki. Gimnáziumukban 1653-ban már működött a Nagyboldogasszony-diákkongregáció. Megfelelő társadalmi bázis híján városi társulatot nem alapítottak, de 1653-ban már biztosan fennállt az Agónia Christi-társulatuk is.155 156 Trencsénbe a közeli Szkalkáról költöztek át a jezsuiták 1647-1648 folyamán.166 Ezt a rendházukat eleve azzal a szándékkal hozták létre, hogy egy magyarországi noviciátust működtessenek benne. A gimnáziumi tanítást már 1649/50-ben megkezdték, a legfelső rhetoricai osztály 1656-tól állt fel; a rezidencia 1651-ben nyert kollégiumi rangot.157 A noviciátust (domus probationis) 1655-ben indították.168 A diákkongregáció felállítását valószínűleg már 147 A Gyümölcsoltó Boldogasszony-kongregációt nem ismeri: Knapp É.\ Vallásos társulatok i. m. 794. 148 Uo. 799. 149 Uo. 794., vö. Lukács IV 1. (1666) 150 Vö. Lukács IV adatai. 151 Lukács II. 269. (1623) 152 Bruckner Győző-. A reformáció és ellenreformáció története a Szepességben. I. Bp. 1922. 254-255. 163 Rezidencia: Lukács III. 251. (1649); teljes gimnázium: Lukács III. 310. (1651) 164 Lőcsén a szláv templomot és a volt minorita kolostor épületét kapták meg, Bruckner Gy.: A reformáció i. m. 281-283. 155 Lukács III. 357-358. (1653) 156 Lukács III. 214., 243. (1648, 1649), Vlahovics Emil: A trencséni kir. kath. főgymnasium története 1649-1895. In: A trencséni kir. kath. főgymnasium értesítője az 1894-95. tanévről. Trencsén 1895. 3-160., ebben 9-10. 167 A gimnázium kezdeteire, a kollégiumi rang elnyerésére: Lukács III. 273. (1650), 363. (1653), LAW (1652), Cod. 12049. 3-4., Vlahovics E.\ A trencséni i. m. 11-13. 168 Lukács III. 459. (1656), Vlahovics E.: A trencséni i. m. 13., vö. Petruch Antal: A trencséni jezsuita noviciátus anyakönyve. Bp. 1942. 5.
