Századok – 2014
MŰHELY - Kádár Zsófia: Jezsuita vezetésű vallásos társulatok Magyarországon a 17. században (1582-1671) V/1229
vezető volt, például Zichy Pál győri főkapitány-helyettes vagy a püspöki kamarásként is ismert Jagachich Péter lovashadnagy, másik fele pedig városi patrícius, polgár, közöttük Káldi Miklós városi jegyző vagy Angrano Márton megyei esküdt.98 A társulat taglétszámára egyes évek tisztújítási szavazatszámai alapján következtethetünk: 1638-ban 52 tagot, 1640-ben 124 tagot feltételezhetünk,99 ez utóbbi magas létszám azonban 1644-1645 utánra bizonyára megcsappant. A másik városi társulat is 1634-ben alakult meg a németek számára, Győzedelmes Mária (Maria de Victoria) titulussal.100 Névválasztása is jól tükrözi, hogy egy speciális csoportot, a győri erődben szolgáló, döntően németajkú katonaságot kívánta összefogni. Jelentőségét növelte, hogy e jórészt evangélikus vallású réteg áttérítése éppen ezekben az években kezdődött meg. A társulat elöljárói rendszerint a német hitszónokok, illetve gyóntatok voltak.101 1643- ból 200 fős taglétszámát ismerjük.102 Az Agónia Christi-társulat Győrben viszonylag korán, 1654. február 22-én jött létre, Philipp Graf von Mansfeld győri főkapitány kezdeményezésére.103 Taglétszáma az első tituláris ünnepre, 1654 nagypéntekére már elérte a 700-at.104 Más városokban is megfigyelhető széles társadalmi bázisa mellett Győrben kezdettől fogva markánsan elkülönült egy német és egy magyar tagozata külön praefectusok vezetésével.105 Jezsuita rendi vezetői azonban gyakran egybeestek az említett városi magyar és német Mária-kongregációk vezetőivel, ami csak az 1660-as években kezdett megváltozni, külön vezetők megjelenésével.106 A német tagozat pápai megerősítő bullája 1661-ből ismert.107 Sopron szabad királyi városban Draskovich György győri püspök 1636- ban telepítette le a jezsuita rendet az evangélikus városvezetés tiltakozása ellenére. Bár az alapítás jogilag csak 1650-ben zárult le, amikor kollégiumi rangra emelkedett az intézmény, a gimnázium már korábban kiépült, és a páterek ak-1244 KÁDÁR ZSÓFIA nyos Akadémia Könyvtára, Kézirattár, Egyház és bölcselet, 2rét 17. sz. (A továbbiakban História), 2. (A kéziratra Szabó András Péter hívta fel a figyelmemet, segítségét köszönöm! - A kézirat egyes részleteit e tanulmány elkészülésével egy időben megjelent tanulmányában felhasználja Szelestei N. László: A győri Magyarok Nagyasszonya Társulat a 17. században. In: Az áhítat nem hivatalos alkalmai és formái az 1800 előtti Magyarországon. Szerk. Bogár Judit. (Pázmány Irodalmi Műhely, Lelkiségtörténeti tanulmányok.) Piliscsaba 2013. 203-218.) Vö. LAR (1634), Austr. 136., 344. 98 História, 2-3. 99 História, 6-7. 100 LAR (1634), Austr. 136. 344., Acsay F.: A Győri i. m. 151. 1638-tól adatolja a két városi társulatot. A titulus Magyarországon egyedi, de német nyelvterületen nem, pl. Ingolstadtban is volt ilyen nevű kongregáció, vö. Duhr, BGeschichte der Jesuiten i. m. II/2. 95. 101 Leszámítva az 1644-1648 közötti válságosabb időszakot. Vö. Lukács II-IV adataival. 102 LAW (1643), Cod. 12219. 186v. 103 LAW (1654), Cod. 12051. 30. 1656-tól adatolja: Horváth József-. Végrendeleti adalékok a győri jezsuitáknál működő vallásos társulatok (kongregációk) történetéhez. In: Csóka úrtól Gáspár atyáig. Ünnepi kötet Csóka Gáspár OSB 75. születésnapjára. Győr 2013. 97-126., ebben: 107. 104 LAW (1654), Cod. 12051. 30. 105 Lukács III. 382. (1654) 106 Vö. Lukács III-IV adataival. 107 VII. Sándor pápa, vö. Szuly Rita: A győri Congregatio Agóniáé Christi tevékenységének és társadalmi szerepének vizsgálata az 1743 és 1753 közötti időszakban. Egyháztörténeti Szemle 14. (2013: 4. sz.) 13-30., ebben: 14. A társulat alapítási évét ő sem ismeri.
