Századok – 2014

MŰHELY - Kádár Zsófia: Jezsuita vezetésű vallásos társulatok Magyarországon a 17. században (1582-1671) V/1229

JEZSUITA VALLÁSOS TÁRSULATOK MAGYARORSZÁGON ... (1582-1671) 1243

ra bízták. A kongregáció rövidesen saját oltárt is állított a templomban, amelyet Lippay 1647-ben Nagyboldogasszony ünnepén szentelt fel.86 A társulat a magyar, német és szláv (szlovák) nyelvű felnőtt lakosok számára egyaránt nyitott volt, bár jezsuita vezetői eleinte jellemzően a szláv és magyar hitszónokok és gyóntatok közül kerültek ki.87 Gyakorlati okai lehettek, hogy a társulaton belül először 1651-ben, majd 1663-tól folyamatosan adatolható a szlávok elkülönülése önálló szláv hitszónok vezetésével.88 Emellett 1666-tól fordul elő a németek és a magyarok fokozatos elkülönülése is,89 először 1671-ben áll külön jezsuita vezető a két tagozat élén.90

Győrben a jezsuiták 1627 őszétől tanítottak, intézményük 1629-től kollégiumként működött.91 A török hódoltság elleni egyik legfontosabb erődítményben, egyúttal püspöki székvárosban — Pozsonyhoz hasonlóan — regionális oktatási központot hoztak létre, amelynek vonzáskörzete a hódoltságra is kiterjedt. Itt először a diákok számára alakult meg 1631. március 25-én, a tituláris ünnepen a Gyümölcsoltó Boldogasszony-társulat. A tanulók száma ebben az évben meghaladta a 400-at, közülük a rhetorica, poetica és syntaxis osztályaiból 67-en léptek be a társulatba.92 A római anyakongregáció a győriek kérésére 1633-ban fogadta be a társulatot.93 Működése az 1644-1645. évi válságos, háborúval és járvánnyal sújtott időszakot leszámítva folyamatos volt jezsuita elöljáróit 1635-től ismerjük.94 Érdekes, hogy egyetlen évből, 1639-ből ismert a társulaton belül az „ifjabb” diákok elkülönülése, de ez valószínűleg Holovics Adám páter személyes kezdeményezésével függött össze, akinek a társulatalapításban és -vezetésben nagy tapasztalata volt (erről később még szólok).95 A diákkongregáció taglétszámáról csak 18. század eleji adataink vannak: 1709-ben 187, 1710-ben 205 tagja volt.96

Győrben 1634-től működött a városi lakosság számára két „felnőtt” társulat is. A magyar „urak” kongregációja Nagyboldogasszony vagyis Magyarok Nagyasszonya (Beatae Virginis Mariae Patronae Hungáriáé in coelos assumptae) titulussal alakult meg 1634. február 24-én.97 A 12 alapító tag fele katonai

86 A társulatalapításról 1. Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, E 152, Coll. Posoniense, Reg., fasc. 13. nr. 4. föl. 86. és Schönvitzky B. \ A pozsonyi i. m. 92.

87 Vő. Lukács II-IV adatai.

88 Vö. Lukács III. 297. (1651), 740. (1663) és a következő évek adatai.

89 Lukács IV 20. (1666), 209. (1670).

90 Lukács IV 259.

91 A kollégium alapítástörténetéről 1. Kádár Zsófia: A jezsuiták letelepedése és kollégiumalapítása Győrben (1626-1630). In: In laboré fructus. Jubileumi tanulmányok Győregyházmegye történetéből. Szerk. Nemes Gábor, Vajk Ádám. Győr 2011. 209-234.

92 LAR (1631), Austr. 136. 42., Acsay Ferenc: A Győri Katholikus Főgimnázium története 1626-1900. Győr 1901. 152-153., a neveket fel is sorolja. Az éves jelentés az alapítás évében csak 40 tagot említ.

93 Acsay R: A Győri i. m. 153-154.

94 Vö. Lukács II-IV adataival. Az 1644-46. években a győri rendház állománya teljesen a járvány áldozata lett, 1644-ben 9, 1646-ban előző évre vonatkozóan 15 rendtag halálát említi az éves jelentés: LAW (1644, 1646), Cod. 12219. 296r., 403v.

95 Lukács II. 506.

96 Acsay F: A Győri i. m. 158.

97 História et Acta Sodalitatis Dominorum Ungarorum sub Titulo B. V Mariae Patronae Ungariae Erectae in Collegio Patrum Societatis Iesu Iaurini. Anno MDCXXXTV Magyar Tudomá