Századok – 2014
KÖZLEMÉNYEK - Khavanova, Olga: "Kitűnő tehetséggel ellátott, különböző nyelveket tudó, jogok tudásával rendelkező…" (Hivatalnoki pályafutások a magyar Kamaránál a felvilágosult abszolutizmus idejében) V/1209
1216 OLGA KHAVANOVA Kutjevo kamarai birtok „bérbeadása után kenyér nélkül maradt [a fia] és a tányéromból kénytelen enni, ami nem csak énnekem, hanem a fiamnak is fájdalmas, mivel abban az állapotban van, hogy annak a királyságnak, ahol született, képtelen hasznára lenni”.30 Az iijabb Prunner többször is megpályázta a zombori kamarai adminisztrációban megüresedő állásokat, de elutasították. Először arra kérték, hogy jobbítson a kézírásán.31 Második alkalommal, 1775-ben már azt írta a fiatalember: „Annak idején nem tudtam semmit az új helyesírási szabályok bevezetéséről, de nekifogtam a betűk írásának és szavak használatának, úgyhogy az idő előrehaladtával állhatatossággal és szorgalmassággal elérem a tökéletességet”.32 Ez a kérelem szintén válasz nélkül maradt. Egy évvel később a Magyar Kamara alelnöke megjegyezte: „Ami a fiatal Prunnert illeti, miután hét évet dolgozott a kamarai birtokok igazgatásában, tudása és más kvalitásai az első alkalommal figyelembe lesznek véve”.33 1775-ben kelt kérelmében az idősebb Prunner Mária Terézia rendeletére hivatkozott, amelyben mintha megparancsolták volna, hogy a Magyar Kamaránál előforduló üresedések esetében az elsőbbség jogát a kamrai tisztviselők fiai érdemlik, ha rendelkeznek a szükséges kvalitásokkal, és ezeket kell előnyben részesíteni a többiekkel szemben. Az apja a továbbiakban kifejtette: „Ha igaz az is, hogy a kamarai tisztviselőknek, aki harminc éve odaadással szolgáltak, joguk van, hogy különleges kegyelemért folyamodjanak, merem óhajtani, hogy az uralkodói rendelet rám és a fiamra vonatkozik”.34 Sajnos eddig nem sikerült ennek vagy egy hasonló rendeletnek a nyomára találni.35 Mindazonáltal a hivatalnoki dinasztiák kétségkívül a hatóságok támogatását élvezték. Egyrészt a bécsi udvarnak nyomós okai voltak ennek a gyakorlatnak bevezetésére, másrészt tartania kellett, ennek túlságosan széles elterjedésétől. Az ifjabb generációknak a hivatalnoki elitbe való sikeres beilleszkedésére egy tipikus példa a vérségi Kákonyi család, melynek őse 1526-ban a mohácsi csatában pusztult el. Kákonyi Ferenc több mint negyven évig a Magyar Kamaránál szolgált. 1715-ben járulnokként kezdte, 1718-ban átment a kamarai kancelláriába, 1725 és 1728 között a Commissio Neoaquisticá-nél dolgozott, 1728-30 Uo., ÖstA AVA FHKA Ungarisches Camerale (továbbiákban UC), Fasz. r. Nr. 612, Subd. 3, Nr. 19, ex Sept. 1776, 114r. 31 Hasonlóképpen 1773-ban a Magyar Kancellária Markoviczky Pál fogalmazó fiáról — Ferencről — azt írta, hogy alkalmaztatásánál a jövendő előjárói vegyék figyelembe: „a kézírás alkalmasságát és az apai érdemeket, aki több éven keresztül teljes elégtételt kapva szolgált”. L.: MNL OL A 39, Magyar Kancelláriai Levéltár, A Magyar Királyi Kancellária Regisztratúrája, Acta generalia, (a továbbiakban A 39). 5735/1773. 32 MNL Ol E 47, Magyar kincstári levéltárak, Magyar Kamara Regisztratúrája, Cancellariae et registraturae necnon postáé negotia, item honorifica et gremialia, necnon extraordinaria (a továbbiakban E 47), 18. cs., Nr. 141, ex Majo 1775. 33 ÖStA AVA FHKA UC, Fasz. r. Nr. 612, Subd. 3, Nr 19, ex Sept. 1776. 120r. 34 MNL OL E 47, 18. cs., Nr. 141, ex Majo 1775. 35 A Magyar Kamara tisztviselői rendtartási könyveket vezettek, amelyekben minden, a dikaszteriumra vonatkozó általános vagy partikuláris császári-királyi rendeletet iktattak. Ezek később precedensekként szolgáltak hasonló esetek elbírásánál. Ezek nem tartalmaztak semmilyen hasonló előírást. L.: ÖStA AVA FHKA UC, Hofresolutionsprotokolle Ungarn und Siebenbürgen, Bd. 107-111.
