Századok – 2014
KÖZLEMÉNYEK - Khavanova, Olga: "Kitűnő tehetséggel ellátott, különböző nyelveket tudó, jogok tudásával rendelkező…" (Hivatalnoki pályafutások a magyar Kamaránál a felvilágosult abszolutizmus idejében) V/1209
HIVATALNOKI PÁLYAFUTÁSOK A MAGYAR KAMARÁNÁL ...1213 nál dolgozó tisztviselőknek életpálya célkitűzései, tapasztalatai, vagy eredményei nem érdektelenek a rendi társadalom működése és fejlődése megértéséhez. A régi rendszerben meglévő társadalmi mobilitást vizsgálva, éppen a hivatalnokok környezetében, módszertanilag hasznos lehet az amerikai szociológus, Ralph Turner „szponzorált” és „verseny” mobilitásról szóló elmeletét alkalmazni. Az első, mint ideáltípus, a brit oktatási rendszerre jellemző, ahol konszolidált elitek és ágensei ellenőrzik az új tagok bejutását szűk körükbe, korán kiszemelik a tehetséges kandidátusokat, és zárt iskolákon és tekintélyes egyetemeken keresztül kísérik őket a társadalmi kulcspozíciókig. A „verseny” mobilitást, mint ideáltípust, az amerikai egyetemek képviselik következetesen, ahol valamennyi pályázó egymással versenyez az egyetemre jutásáért, és a nyertes, azaz az, aki az elit státuszt elnyeri, nem mindig a legfelkészültebb, hanem az, aki a saját alkalmasságát a legállhatatosabban mutatja be.17 A koraújkori társadalmakat kutató történészek mind a kétfajta mobilitás vonásait megtalálhatják az európai politikai kultúrákban és társadalmi rendszerekben.18 Például a patrónus-kliens viszony,19 a patronátus, mint társadalmi intézmény nem korlátozódott kizárólag a nepotizmusra vagy a korrupcióra, hanem — a szponzorált mobilitáson belül — a tehetségeseknek és ambiciózusoknak biztonságos utat kínált felfelé a ranglétrán. A magyar testőr, Kiss János a patrónusához, Károlyi Antal grófhoz címzett levelében nagyon pontos és egyidejűleg szemléletes leírását adta annak, milyen volt a patronátus szociológiai, sőt antropológiai funkciója: „Még az mikor iskolákban az tisztességes tanulásokban foglalatoskodtam, olvastam volt, hogy akármely jól és keményen meglegyen az szekér vasazva, mégis sokkal tovább tart, és kénnyebben forognak kerekei, ha néha néha jól megkenetetnek tengellyel, eztet majd hasonlíthatom (ha jól meg visgályunk) az mostani világban azonn nemess ifiaknak sorsokot, az kik katonaságban szolgálván, mindennémű jó magok viseletekkel fel légynek ruházva, mivel mostani világban bár akarmint viselyők is magunkat, ha patrociniumunk nintsenn, tehát igenn lassonn forog az szeretsénknek kereke”.20 Az efféle kapcsolatok nemcsak a patrónusokhoz címzett kliensi levelekben mutatkoznak meg, hanem a kinevezésekre vagy rangemelésekre beadott kérelmekben is. A magyar főurak, akik egyszerre több fontos állást töltöttek be, a kezükben több hatalmi szálat tartottak és a távollétükben is hathatósan befolyásolták az ügyintézést. Pruszkai Antal bécsi ágens Nádasdy Ferenc gróf horvát bánhoz és egyidejűleg Fejér vármegye főispánjához és ezredtulajdonoshoz, 17 Ralph H. Turner-. Sponsored and contested mobility. In: American Sociological Review. 25 (1960: 6). 856-857. 18 Vö.: Anthony La Vopa: Grace, Talent and Merit: Poor Students, Clerical Careers and Professional Ideology in Eighteenth-Century Germany. Cambridge 1988. 19 A patrónus-kliensi viszonyon diplomácia, oktatásrendszer, művészvilág, hivatalnoki szféra alapult. Az utolsó évtizedekben ez a jelenség új virágkorát élte, következésképpen a patronátus szerepe a köztisztviselői pályákban további vizsgálatot érdemelne. A legújabb irodalom összefoglalóját L: Pál Judit-. Az állam és a patrónus szolgálatában. Egy Károlyi-kliens a 18. század elején. In: Korall 42 (2010) 179-205. 20 Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, Budapest (továbbiakban: MNL OL), P 398, Károlyi család levéltára, Missiles, N. 39703, Kiss János Károlyi Antal grófhoz, 1778. szept. 23.
