Századok – 2014
KÖZLEMÉNYEK - Bagi Zoltán Péter: A töröksegély kérdése az 1603. évi regensburgi birodalmi gyűlésen V/1187
1194 BAGI ZOLTÁN PÉTER Az időpont azonban több mint négy hónapot csúszott. A propozíció magyarázata szerint azért, mert az elmúlt ősszel [ti. 1602 őszén - B. Z.] a hadjárat a török ellen, amelyen ő főhercegi felsége [ti. Mátyás főherceg - B. Z.] személyesen jelen volt, később és lassabban fejeződött be, mint gondolta.”37 Az uralkodói propozíció A birodalmi rendeknek felolvasott és átnyújtott császári előterjesztés elkészítéséhez a prágai udvar 1602. szeptember 2-án Mátyás főhercegnek egy igen terjedelmes leiratot küldött, amelyben részletes tájékoztatást kért az eddigi kiadásokról, a felfogadott csapatokról, a birodalomból, az osztrák örökös tartományokból, a Cseh és a Magyar Királyságból, a pápától, a spanyol királytól, az itáliai hűbéresektől beérkezett jövedelmekről, a kintlévőségekről. Mindezt azzal a céllal, hogy a tárgyalások során a birodalmi rendeknek ezt bemutassák és érzékeltessék, hogy befizetett segélyeik a háború ügyét szolgálták.38 Az ezeket is figyelembe vevő szakvéleményeket 1602. november 7-én a Bécsben hátrahagyott kamarai- és haditanácsosok elküldték a harcmezőn lévő Mátyás főhercegnek. Ebben azt javasolták, hogy pénzsegély helyett katonaságot kérjen az uralkodó a birodalom rendjeitől. A tervezet szerint az így kiállított hadat néhány évre, télen-nyáron folyamatosan fegyverben kellene tartani.39 A birodalmi fillérmester 1603. január 8-án készült szakvéleményében azt tanácsolta, hogy az uralkodó a rendektől vagy csapatokat, vagy pedig megfelelő mértékű pénzsegélyt követeljen „egy állandóan szolgálatban álló hadsereg” eltartására. Zacharias Geizkofler40 emellett azt is ajánlotta II. Rudolfnak, hogy az 1597/1598. évvel ellentétben személyesen vegyen részt a birodalmi gyűlésen. Az uralkodó, hivatkozva a törökelleni háború miatti elfoglaltságaira, nem hagyta el Prágát, és maga helyett végül testvéröccsét, Mátyás főherceget jelölte ki a császári küldöttség vezetőjéül.41 A tárgyalásokon munkáját segítette még Paul Sixt Trautson, Friedrich von Fürstenberg, dr. Johann Wolfgang Freymon, dr. Leonhard Roth, Andreas Hannewald és Geizkofler is.42 A szakvélemények alapján összeállított öt pontból álló propozíció felolvasására — a szokásos ceremóniát követően — 1603. március 21-én került sor, de 37 „... im verschinen herbst der Veldtzug gegen dem Turcken, welchem Ire F[ü]r[stliche] D[ur]ch[leuchtigis]t[e] persönlich beigewohnt, sich später vnd langsamer, als ... uermaint gehabt, beendet;...” A császári propozíció, 1603. ÖStA HHStA MEA RA, Fase. 98. Fol. 524v. 38 ÖStA HKA Niederösterreichische Gedenkbücher 1602 Band 162. 271r.-273r. Ennek az iratnak az összeállításához készült az a kivonat, amelyre Kenyeres István többször is hivatkozott munkáiban. Összefoglaló kivonat, az Alsó-Ausztriai Kamara könyvelőségéhez befutott és adminisztrált más hivatalok elszámolásairól, 1602. ÖStA HHStA Ka Kt. 31. Konv. 1590-1603. Föl. 70r.-75v.; Kenyeres A Habsburg Monarchia i. m. 85-138.;; Kenyeres Mibe került i. m. 163-174.; Kenyeres Die Kosten i. m. 29-38.; Kenyeres I.: A Habsburg Monarchia és a Magyar Királyság pénzügyei i. m. 560-562. 39 Heischmann, E.: Anfänge des stehenden Heeres i. m. 109. 40 Geizkofler életéről lásd az 1. lábjegyzetet. 41 A császári propozíció, 1603. ÖStA HHStA MEA RA, Fasc. 98. Fol. 523v.; Heischmann, E.: Anfänge des stehenden Heeres i. m. 109-110. 42 Sigelen, A: Dem ganzen Geschlecht i. m. 140.
