Századok – 2014
KÖZLEMÉNYEK - Bagi Zoltán Péter: A töröksegély kérdése az 1603. évi regensburgi birodalmi gyűlésen V/1187
A TÖRÖKSEGÉLY . . . AZ 1603. ÉVI REGENSBURGI BIRODALMI GYŰLÉSEN 1195 a tárgyalások megkezdése április közepéig elhúzódott.43 Az irat a törökkérdéssel kapcsolatban — a két megelőző birodalmi gyűlés előterjesztéseihez hasonlóan — három részre tagozódva épült fel és tárta a rendek elé az uralkodó követeléseit. A propozíció készítői mindenekelőtt megindokolták azt, hogy miért volt szükséges a rendeket újból összehívni. A császári oldal az iratban az Oszmán Birodalom képviselőivel folytatott béketárgyalások menetét foglalta össze a három kúria képviselőinek. „... 1599. évben a török nagyvezír, Ibrahim pasa, a tatár kán közvetítésével, aki evégett néhány alkalommal Őfelségéhez embereit elküldte, békét ajánlott.”44 A két küldöttség Buda és Esztergom között egy szigeten kezdte meg a tárgyalást, amely nem vezetett eredményre. A török fél — az előterjesztés szerint — a császári-királyi csapatok által meghódított területeket és várakat visszakövetelte, míg a saját hódításai visszaadásáról hallani sem akart.45 A tárgyalás idejére kötött fegyverszünetet ráadásul az oszmánok egyoldalúan felmondták, és „... ígéretük ellenére, nagyszámú törökkel és tatárral, Őfelsége országaiban, különösen a bányavárosok ellen portyáztak. Ezeket tűzzel-vassal megtámadták. Több mint húszezer embert, fiatal és öreget, akik köztük sok nemes ember és asszony volt, megöltek ...., részben fogolyként is elhurcoltak.”46 Ezek az események természetesen a további béketárgyalás megszakadását idézték elő. A következő év tavaszán Ibrahim nagyvezír a szultán nevében újra béketárgyalásokat ajánlott a császári udvarba küldött leveleiben. Üzeneteiben — emelik ki a propozíció készítői — a török szokásokkal ellentétben megesküdött az ég és a föld teremtőjére, Mózesre, Dávidra, Salamonra és a szent evangélistákra, hogy ez alkalommal a tárgyalásokat eredményesen lezárják. Eközben azonban a török „ ... a pápai várban — amely az osztrák területekhez közel feküdt — állomásozó katonákat pénzzel lázadásra bírta. Ezek legyőzésére és megbüntetésére ezután majd az egész nyarat és legjobb katonáinkat, pénzt és muníciót kellett fordítani és felhasználni.”47 Ezenközben a nagyvezír sem tét43 A császári propozíció, 1603. ÖStA HHStA MEA RA, Fasc. 98. Fol. 525v.-526r.; Heischmann, E.\ Anfänge des stehenden Heeres i. m. 110-111.; Mayr , J. K. : Türkenpolitik Erzbischof Wolf Dietrichs i. m. 273. 44 Anno funffzehenhundert Neunzig Neun des Türcken Obrister Vezier Ibrahim Bassa durch der Tatarn Chan, der deßwegen etlich mahl Zu Irer May[es]t[ä], seine Leuth abgesendet, eine friedtshandlung angebotten...” A császári propozíció, 1603. ÖStA HHStA MEA RA, Fasc. 98. Fol. 527r.-v. 45 A császári propozíció, 1603. ÖStA HHStA MEA Fasc. 98. Fol. 527r.-v.; az 1599. évi béketárgyalásokra vö. Ivanics Mária-. A Krími Kánság a tizenöt éves háborúban. Budapest 1994. 124-148.; Tóth S. L. \ A mezőkeresztesi csata i. m. 303-306.; Ivanics Mária: Friedensangebot oder kriegerische Erpressung? In.: Wiener Zeitschrift für die Kunde des Morgenlandes. 82. Band. Wien 1992. 183-199. 46 „...wider hochbeteuerten Verspruch, mitt einer grossen anzahl Turcken vnd Tatarn, in Irer May[es]t[ä]t Christliche Landt, sonderlich für die bergstatt gestraifft, dieselbe mit mordt vnd brandt angegriffen, Vber Zwanzig Tausent Menschen, Jung vnd altt, darunder Vili Adeliche Man- vnd frawen personen gemessen, nidergehawen, ... , theils auch gefangklich hinweg geführt.” A császári propozíció, 1603. ÖStA HHStA MEA RA, Fasc. 98. Fol. 527v.-528r.; A török-tatár portyára vö. Ivanics M.\ A Krimi Kánság i. m. 144-145.; Tóth S. L.: A mezökeresztesi csata i. m. 306-307. 47 „... in die Vestung Papa, welche dem Ossterreichischem Bodem gleich Zunechst gelegen, gehabtes Kriegs Volck, durch geltt Zum abfall geraizet vnd bewegt, Zu deren Wider bezwungugngh