Századok – 2014
TANULMÁNYOK - Oross András: A magyarországi kamarai rendszer változásai a török kiűzésétől Mária Terézia uralkodásáig V/1157
A MAGYARORSZÁGI KAMARAI RENDSZER VÁLTOZÁSAI ... 1169 zött a só- és bányaügy, illetve a szlavóniai és szegedi provizorátus Magyar Kamara alá rendelését is. Hasonlóan több 16-17. századi, a magyar országgyűlés által hozott törvénycikkhez, most is meg kell állapítanunk a törvény igény jellegét. Kézzel foghatónak minősült és gyorsan végbement a Budai Kamarai Adminisztráció felszámolása, ugyanakkor az aradi, szegedi és eszéki felügyelőségek integrálása a Magyar Kamarába évtizedekig is elhúzódott, vagy meg sem valósult. Meg kell jegyeznünk ugyanakkor, hogy a sóügy átszervezése az 1740-es években lezajlott, és a sóbányászatból és a sóértékesítésből származó jövedelem a Magyar Kamara legjelentősebb jövedelemforrásává vált. Zárásként megállapítható, hogy az 1670-es évekig kétpólusú magyarországi kamarai rendszer a török kiűzésével párhuzamosan fokozatosan további pénzügyigazgatási szervekkel gyarapodott, amelyek legfontosabb feladatai a hadszíntérré vált országban szolgáló hadsereg ellátásának közvetlen biztosítása és a kincstári jogok érvényesítése voltak. Területi illetékességük a hadi helyzet és az aktuális személyi feltételek változása miatt gyakran módosult. Az új kamarai adminisztrációkat egyre szorosabb függésben, gyakran szinte „kézi vezérléssel” működtették Bécsből, felettes hatóságuk ugyanis közvetlenül az Udvari Kamara volt. A 17. század végére igencsak jellemző, hogy minél erősebb volt az adott kamara esetében ez a függő viszony, a bevételek annál nagyobb hányadát fordították közvetlenül katonai kiadásokra. A kamarai alkalmazottaknak nemcsak a mindennapi nehézségekkel kellett megbirkózni, de meg kellett találni az egyensúlyt saját munkájuk, a betelepülő új lakosság, valamint a katonaság háromszögében. A III. Károly uralkodása alatt végrehajtott pénzügyi átalakítások a kamarai szervek munkájára is hatással voltak, ezek sorában külön ki kell emelni a kamarák pénzkezelésének csorbítását. A 18. század közepi békésebb viszonyok és a korábbi századhoz képest a magyar rendiséggel szembeni kompromisszumkészebb politika már nem tették szükségessé, hogy Bécsből közvetlenül irányítsák a magyarországi kamarákat, ezért Mária Terézia uralkodása idején megindulhatott a Magyar Kamara illetékességének kiterjesztése az egész országra, illetve kizárólagos felügyeletére az ország kamarai jövedelmei felett. Az érdekellentétekkel terhelt folyamat ugyanakkor — mint az a központi kormányzat és magyar rendiség képviselői között oly sok más területen látható volt az elmúlt századokban — nem zajlott zökkenőmentesen és hosszú évekig, évtizedekig elhúzódott. CHANGES IN THE HUNGARIAN CHAMBER SYSTEM FROM THE EXPULSION OF THE OTTOMANS UNTIL THE REIGN OF MARIA THERESIA by András Oross (Summary) The Hungarian chamber system, which had remained basically bipolar up to the end of the 17th century, assumed further elements parallelly to the expulsion of the Ottomans from the country. The most important duties of the chambers were to secure directly the provision of the army and to enforce the rights of the treasury. Their territorial competences underwent frequent
