Századok – 2014
TANULMÁNYOK - Oross András: A magyarországi kamarai rendszer változásai a török kiűzésétől Mária Terézia uralkodásáig V/1157
1168 OROSS ANDRÁS segítő személyzet is működött: a Budai Kamarai Adminisztrációnak a 17. század végén csak Budán, mintegy 50 alkalmazottja volt. A kamara irodáján dolgozó tisztviselők mellett lovas kerülők, kamarai huszárok, kasznárok, pékek dolgoztak a városban. A Magyar és a Szepesi Kamara 17-18. századi archontológiája Fallenbüchl jóvoltából kiválóan megismerhető,47 de talán érdemes volna összegyűjteni a többi pénzügyigazgatási szerv tisztviselőinek névsorát is, hogy teljesebb képet kapjunk a korszak kamarai hivatalnokairól. Összegzés A kamarai igazgatás terén a török háborúk lezárásának tekinthetjük, hogy a magyar országgyűlés az 1715. évi 18. törvénycikk48 értelmében nemcsak a Szepesi Kamarának a Magyar Kamarától való szoros függését, de a korábbiakban részletesebben tárgyalt budai, aradi és eszéki inspekcióknak a Magyar Kamara alá tartozását is elrendelte. A magyar levéltári és történeti szakirodalom az elmúlt bő száz évben gyakorta hangoztatta, hogy a Magyar Kamara területi illetékességének csorbítása a magyar rendiség egyik nagy sérelme volt. A Magyar Kamara elnöke, Erdődy Kristóf a 18. század elején többször is kezdeményezte, hogy illetékessége az egész országra kiterjedjen. Beadványaiban nehezményezte, hogy bár a magyar törvények erre kötelezik ezeket a szerveket, mégsem ismerik el a Magyar Kamara fennhatóságát. A kérdést egyébként az 1708. évi országgyűlésen is tárgyalták, de az Udvari Kamara végül is csak a Budai Kamarai Adminisztráció felszámolásába egyezett bele. Figyelemreméltó, hogy a terület visszacsatolását a Magyar Kamara alá már pénzügyi okból sem ellenezte, amit — a területről várt nagy jövedelmekre való tekintettel — korábban oly gyakran hangoztatott. Talán érthető a kérdés politikai vonulata is, hiszen a Rákóczi-szabadságharc idején ez a rendelkezés kézzel fogható eredménynek minősült.49 A magyar országgyűlés is szentesítette tehát a kialakult gyakorlatot, amely már nem tette szükségessé, hogy a hadi célokra fordított jövedelmeket az Udvari Kamara közvetlen felügyelete alatt, központosítva kezeljék. Külön megjegyzendő, hogy a törvény megvalósulása még évekig elhúzódott, hiszen ahogy láttuk, az 1741. évi 14., 18. törvények végrehajtása során elrendelték többek kö47 Fallenbüchl Zoltán: A Szepesi Kamara tisztviselői a XVII-XVIII. században. Levéltári Közlemények 38. (1967) 193-236., Uő: A Magyar Kamara tisztviselői a XVII. században. Levéltári Közlemények 39. (1968) 233-268., Uő: A Magyar Kamara tisztviselői a XVIII. században. Levéltári Közlemények 41. (1970) 259-336. 48 Az 1715. évi 18. törvénycikk „hogy a magyar kamara az udvarival egyenjogú legyen s attól ne függjön” kimondja, hogy „2. § Egyébiránt, hogy ez a magyar kamara a király szolgálatában annál sikeresebben működhessék, azt is kegyelmesen elrendelte, hogy a szepesi igazgatóság mostantól jövőre a magyar kamarától függjön, s ezenkívül a budai, eszéki, aradi, szegedi, s minden más a magyar korona alatt létező igazgatóságok, felügyelőségek és tisztségek az országgyűlés bevégzése után mielőbb az alá kerüljenek, nemkülönben, hogy az ellenőri hivatalok, mivel a király hasznára nincsenek s a fölösleges kamarai tisztek is megszűnjenek.” L. Corpus juris Hungarici. Magyar törvénytár. 1000- 1895. 1657-1740. évi törvényczikkek. Szerk. Márkus Dezső. Ford. Tóth Lőrinc, közrem. Kolosvári Sándor és Óvári Kelemen magyarázatokkal és utalásokkal kiséri Márkus Dezső. Bp. 1900. 451. 49 Nagy A Magyar Kamara i. m. 25.
