Századok – 2014
TANULMÁNYOK - Sipos Balázs: Modern amerikai lány, új nő és magyar asszony a Horthy-korszakban. Egy nőtörténeti szempontú médiatörténeti vizsgálat I/3
AMERIKAI LÁNY, ÚJ NŐ ÉS MAGYAR ASSZONY A HORTHY-KORBAN 7 tárgyalja Frank Bösch politika- és kultúrtörténeti nézőpontú bevezetése: önálló fejezetben ugyan nem, de például a „Politika és társadalom az illusztrált és tömegsajtó idején” című részben szól a nőmozgalomról, a megelőző részben pedig a női lapokról és az újságírónőkről.13 A legfrissebb, 2013-as összefoglaló azonban már egyértelműen fontosnak mutatja és önálló fejezetben tárgyalja a témát. A kommunikációtörténet kézikönyvébe Karen Ross írta meg „Gender és média” részt, amely részben magyarázatát is adja az előbb említett hiányoknak. „A társadalmi nemek és média nagyon új aldiszciplína — olvasható a fejezetben —, mert a nemek politikai konfliktusa és médiabeli megnyilvánulásuk csak újabban lett elismert tudományos téma.” A gender és média története témáján belül olyan területek hangsúlyosak, mint a nők (és férfiak) szerepe a médiaiparban, azaz a „tartalom-előállításban”, a nők (és férfiak) médiafogyasztása, illetve a nők (és férfiak) médiaábrázolása.14 Ez utóbbit tárgyalja egy másik 2013-as kötet, a „Nem és történelem a populáris médiában”. Ez a tanulmánykötet címe ellenére elsősorban nem tisztán vagy nem elsősorban médiatörténeti munka, ugyanis a történetírás történetéből, módszertanából és az emlékezés, kulturális emlékezet kérdéséből indul ki, a szerkesztők pedig vállalkozásuk interdiszciplináris jellegét hangsúlyozzák.15 A szerzők viszont a történeti ábrázolások társadalmi nem-képét elemzik ugyan, de ezt a tankönyvektől a képregényekig és a romantikus regényektől a televíziós sorozatokig tartó skálán végzik el. Most azonban nem annyira az a fontos, hogy pontosan meg tudjuk-e határozni ennek a kötetnek a tudomány-rendszertani helyét, hanem inkább az, hogy rögzítsük: Karen Ross megfigyelését alátámasztja, hogy a populáris média elemzése és a nemek ábrázolása a historiográfiával legalábbis egyenrangú, azaz „komoly tudományos” téma lett. Nagyon lényegesnek tartom azt is, hogy ebben a kötetben nem kizárólag a nőknek szóló médiatermékeket és ezen belül a nőmozgalmi kiadványokat elemzik, mert így is világossá válhat, hogy „a nőtörténetírás nem a népesség felét, hanem égészét érinti”.16 Ez pedig komoly előrelépés a már többször emlegetett leendő európai médiatörténeti összefoglalóhoz képest. A nemzetközi történetírásról szóló rész végén két olyan kötetet említenék, amelyek a nőtörténeti narratívába ágyazva a média történetét is tárgyalják, és amelyek a média- és kommunikációtörténet-írás bizonyos módszertani problémáival is szembenéznek. Az új nő típusának elterjedését, a nőiesség meghatározása körüli vitákat tárgyalja az a 2004-es tanulmánykötet, amely a sajtót és a szépirodalmat nem csak forrásként használja fel: sajátos módszertant kö13 Frank Bösch: Mediengeschichte. Vom asiatischen Buchdruck zum Fernsehen. Frankfurt- New York 2011. 14 Karen Ross: Gender and Media. A Very Short Herstory. In: The Handbook of Communication History. Szerk. Peter Simonson - Janice Peck - Robert T Craig - John P Jackson Jr. New York 2013. 347., 355. - Szempontunkból ennek fejezetnek az a problémája, hogy inkább média- és kommunikációtudományi logikát és fogalmakat használ, és nem történetírás nyelvét. Ez ismét a két tudomány határainak kérdését veti fel. 15 Sylvia Paletschek - Nina Reusch: Populäre Geschichte und Geschlecht: Einleitung. In: Geschlecht und Geschichte in populären Medien. Szerk. Elisabeth Cheauré - Sylvia Paletschek - Nina Reusch. Bielefeld 2013. 19-20. 16 Idézi: Pető Andrea: Társadalmi nemek és a nők története. In: Bevezetés a társadalomtörténetbe. Hagyományok, irányzatok, módszerek. Szerk. Bódy Zsombor - Ö. Kovács József. Bp. 2003. 522.
