Századok – 2014
TANULMÁNYOK - Oross András: A magyarországi kamarai rendszer változásai a török kiűzésétől Mária Terézia uralkodásáig V/1157
megismert módon igyekezték a katonaság közvetlen ellátására fordítani. 1694- ben például elrendelték Johann Franz Popowich adminisztrátornak, hogy a Frankenberg-féle öt budai szabad század évi ellátmányából 5000 forintot az uradalom utaljon ki. A pénzt az Udvari Hadi Fizetőhivatal nyugtája ellenében kellett Johann Eckler hadbiztosnak kiadni.12 A zálogba adás a 18. század elején is meglévő gyakorlat volt: 1715-ben a bécsi városi bank vette zálogba 15 évre a több esetben is az államadósságok fedezetéül szolgáló Magyaróvárat.13 1746-ban története során első ízben kapta meg egy magyarországi székhelyű kormányszerv, mégpedig a Magyar Kamara, és mint állami birtok kezelte egészen 1764-ig. Ekkor Lotharingiai Ferenc német-római császár megvásárolta ugyan, de továbbra is a pozsonyi székhelyű kamara kezelésében maradt.14 A ráckevei, béllyei uradalmakkal egyetemben ugyanakkor a magyaróvári uradalom kezeléséért is „bért kellett fizetni a bécsi udvari pénztárba.”15 A Vág folyó mentén 1665-1670 között az akkori legkorszerűbb hadmérnöki elvek szerint megépített Lipótvárhoz — a 16. században már bevált gyakorlat szerint16 — egy uradalmat rendeltek, amelynek élén tiszttartó, azaz provizor állt. A kincstár 1665-ben vásárolta meg Forgách Adám Nyitra megyében, Galgóc közelében a Vág folyó jobb partján fekvő birtokait (Veresvár, ma Vágvörösvár; Medonic, ma Vágmedence; Drahoc, ma Vágdebrőd), amelyek értékét mintegy 30 000 forintra becsülték. A tiszttartónak adott utasítás világosan kimondta, hogy negyedéves számadásait vagy az Udvari Kamarának vagy az Alsó-ausztriai Számvevőségnek köteles benyújtani felülvizsgálatra, továbbá egyedül az Udvari Kamarának tartozik engedelmességgel és senki másnak.17 Általános, a 16. századtól élő gyakorlat volt, hogy a bécsi Udvari Kamara közvetlen kezelésében lévő kamarai jövedelmek elsősorban nem a kincstár közvetlen bevételeit gyarapították, hanem különböző kölcsönök törlesztésére kötötték le azokat. A magyaróvári, a likavai, saskői uradalmak, vagy éppen a magyarországi réztermelés bevételei a korábban felvett hitelek részleteit fmanszí-A MAGYARORSZÁGI KAMARAI RENDSZER VÁLTOZÁSAI ... 1161 12 ÖStA AVA FHKA HFU 28. Julius 1694. r. Nr. 364. föl. 692. 13 Nagy A Magyar Kamara i. m. 67-68. 14 Ember GyMagyarország közigazgatása i. m. 28. és Nagy A Magyar Kamara i. m. 117. 15 Nagy - F Kiss: Magyar Kamara i. m. 215. 16 A kérdéskörre összefoglalóan 1. Kenyeres István: Uradalmak és végvárak. A kamarai birtokok és a törökellenes határvédelem a 16. századi Magyar Királyságban. (Habsburg Történeti Monográfiák 2.) Bp. 2008. 17 A vár és az uradalom 1666. évi összeírásának töredékét és a határjárás adatait 1. Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, Budapest (a továbbiakban MNL OL), E 156, Magyar Kamara Archívuma, Urbaria et Conscriptiones, Regestrata 69:73. 1669-1684 között Johann Sigmund Gmainer, 1684-1687 között Johann Leonhard Herdegen, 1687-1694 között Franz Paris Staudacher, 1695-1701 között a korábbi élelmezési igazgató, Jeremias Grosspeutner volt az udvarbíró. 1701. július 18-án az addig érsekújvári élelmezési tisztet, Wolf Sigmund Jaryt nevezte ki az Udvari Kamara lipótvári provizorrá, aki egyúttal megkapta az élelmezési igazgató, az erődítési számvevő és a sóértékesítő pozíciókat is. „... also würdt ihme Staudacher selbige erbahrlich und treulich von Jahr zu Jahr mit viertl jährig zu unserer Hofcammer oder N.Ö. Buchhlaterey einschickhen Summari Extracten, abzugeben obligen (...) in dem übrigen aber mit allem gehorsamb undt Respect an unsem kay. Hoffeammer allein und niemandt andern gewissen seyn...” — Staudacher utasítása 1. ÖStA AVA FHKA HFU 2. Okt. 1687 r. Nr. 317. fol. 445-455.
