Századok – 2014
TANULMÁNYOK - Oross András: A magyarországi kamarai rendszer változásai a török kiűzésétől Mária Terézia uralkodásáig V/1157
1160 OROSS ANDRAS résén nyilvánított véleményt országos ügyekben, mégis a gyakorlatban a többi kamarának mellérendeltje volt, ha nem is azonos súllyal. A rendszert az Udvari Kamara oly módon egészítette ki, hogy egyrészt illetékes volt az alsó-magyarországi bányászat és pénzverés tekintetében, másrészt az előbb említett szervek munkáját felügyelte. Az 1527-ben megalapított Magyar Kamarának az egész Magyar Királyságra kiterjedő területi illetékessége már 1567-ben, a Szepesi Kamara létrehozásakor csorbát szenvedett. A felső-magyarországi jövedelmek jobb kezelése és az ott állomásozó katonaság jobb ellátása érdekében a Kassa székhellyel működő pénzügyigazgatási szerv működési területe elviekben Szepes, Sáros, Abaúj, Torna, Gömör, Pest, Solt, Borsod, Heves, Zemplén, Ung, Bereg, Ugocsa, Máramaros, Szatmár, Szabolcs, Belső- és Külső-Szolnok, Kraszna, Bihar, Békés, Zaránd, Csongrád, Csanád, Arad, Torontál, Temes vármegyékre terjedt ki a 16-17. század folyamán. A két „hagyományos” kamara mellett működött a középkori hagyományokkal rendelkező Alsó-magyarországi Főkamaragróf és az alárendelt Selmecbányái és Körmöcbányái Alkamara, továbbá a Körmöci Pénzverde és a besztercebányai rézvállalat, amelyek pénztári, igazgatási és számvevőségi ügyekben 1635 óta, az Alsó-ausztriai Kamara megszüntetését követően9 közvetlenül az Udvari Kamara igazgatása alá tartoztak. Bizonyos birtokok — mondhatni hagyományosan — kikerültek a Magyar Kamara illetékessége alól és közvetlenül Bécsből irányították őket. Közülük a magyaróvári és a lipótvári uradalmak példáján keresztül láthatjuk ezt a folyamatot. A magyaróvári uradalom Mohács után előbb királynéi, majd királyi birtok lett. I. Ferdinánd 1548-ban a Mária királynétól átvett birtokokat (Magyaróvár, Zólyom, Lipcse és Végles uradalmakat), a körmöcbányai és Selmecbányái kamarákat és az alsó-magyarországi bányavárosokat, valamint a pozsonyi főharmincadot a Magyar Kamara igazgatása helyett az Alsó-ausztriai Kamarára bízta. A 17. században a Harrach, illetve a Draskovich család is zálogba vette Magyaróvárat, de 1672 óta ismételten királyi kézben volt. A Moson megyében meghatározó szerepet vivő magyaróvári uradalmat a 17-18. század fordulóján egy adminisztrátori rangban álló tisztségviselő igazgatta.10 Az adminisztrátor kiválasztása és megbízása az Udvari Kamara hatáskörébe tartozott, és általában komoly összeget kellett lefizetnie — pontosabban: az egykorú megfogalmazás szerint kölcsönöznie — a jelöltnek. 1694 augusztusában az újonnan kinevezett adminisztrátor, Johann Adam Xaver Schad 50 000 forintot tett le évi hat százalékos kamatra a kincstárnak.11 * * * 15 Az uradalom jövedelmeit a korábbi századokban 9 Inventare Österreichischer Archive. VII. Inventar des Wiener Hofkammerarchivs. Wien 1951. 5. 10 Az uralkodó család birtokaira részletesen 1. Kenyeres István'. A királyi és királynéi „magánbirtokok” a 16. században. Századok 138. (2004) 1103-1148., Magyaróvárra különösen: 1126-1136. 11 Österreichisches Staatsarchiv (a továbbiakban ÖStA), Allgemeines Verwaltungsarchiv (a továbbiakban AVA), Finanz- und Hofkammerarchiv (a továbbiakban FHKA), Hoflinanz Ungarn (a továbbiakban HFU), 1. Aug. 1694 r[ote] N[umme]r 364. fol. 1-5. Csak összehasonlításként, az ugyanezen a napon kinevezett győri élelmezési igazgató, Johann Christoph Oswald öt százalékos kamatra 15 000 forintot adott kölcsön. Uo. fol. 6-15.
