Századok – 2014
TANULMÁNYOK - Oross András: A magyarországi kamarai rendszer változásai a török kiűzésétől Mária Terézia uralkodásáig V/1157
A kamarák hatáskörébe elsősorban a királyi és a felségjogokon alapuló javak kezelése, a javakból befolyt jövedelmek felhasználása tartozott. Fő feladata a rendes és rendkívüli kamarai jövedelmek kezelése, a bevételek növelése, a kamarai birtokok megfelelő állapotban való megtartása volt. A kamarai rendes jövedelmek közé tartoztak elsősorban a kincstárra háramlóit vagy ezen túl a kincstárra háramló birtokok jövedelmeinek, továbbá a kereskedelmi vámoknak, azaz a harmincadnak, és más vámoknak, továbbá a szabad királyi városok cenzusának és taksájának, a pénzverés jövedelmének a beszedése és felhasználása az Udvari Kamara által meghatározott célokra. A hadiadó beszedése és adminisztrálása, mint rendkívüli jövedelem az 1670-es évektől fokozatosan kikerült a kamarák kezeléséből, hiszen ezt az adót immár a vármegyéktől és városoktól közvetlenül a hadbiztosok pénztáraiba szedték be.8 Amikor 1527-ben I. Ferdinánd osztrák főherceg, valamint magyar és cseh király létrehozta az Udvari Kamarát, az volt a célja, hogy a rendektől független tisztviselőket állítson a pénzügyigazgatás élére, másrészt egy szakszerű, kollegiális formában működő tanácsadó szerv segítségével irányítsa birodalma pénzügyeit. Ez nemcsak a bécsi központú Udvari Kamarára, de a 17. századra megszilárduló gyakorlatnak megfelelően a többi tartományi kamarára is igaz volt. Általában egy országnak csak egy kamarája volt, ám a Magyar Királyság — mint oly sok minden másban — e téren is eltérő képet mutatott. A török jelenlét eredményezte hadi gazdálkodás miatt volt szükség a 16. században olyan pénzügyi szervekre, amelyek megfelelően tudták irányítani a pénzügyek mellett a katonaság számára fordítandó jövedelmeket is. A török kiűzését követően még széttagolt magyarországi pénzügyigazgatási rendszert majd csak Mária Terézia uralkodása elején, 1741-ben próbálták egységesíteni a magyar országgyűlés által hozott végzések. A tanulmány ezért koncentrál tehát a 18. század első felének tendenciáira, a legfontosabb adatok kiemelése mellett néhány hivatalnok pályája is felvillan. A MAGYARORSZÁGI KAMARAI RENDSZER VÁLTOZÁSAI ... 1159 A magyar pénzügyigazgatás szervezete a 18. század elején Az összefoglalás kiindulópontja a török kiűzése: az 1680-1690-es években a Magyar Királyság területén több megváltozott feladatokkal felruházott kamara is működött és járult hozzá a Habsburg Monarchia állandó hadseregének finanszírozásához. Az ország nyugati és északnyugati területén a Magyar Kamara, az északkeleti területén a Szepesi Kamara volt illetékes, a Budai Kamarai Adminisztráció az újszerzeményi területek nagyobb részét, a Csáktornyái Kamarai Adminisztráció 1694. évi megszűnéséig változó nagyságrendben a dél-dunántúli és a Dráván túli részeket felügyelte, nem beszélve az 1695-től működő szlavóniai pénzügyigazgatási szervekről, az 1700 körül megszilárduló Aradi Prefektúráról és az alsó-magyarországi bányászatot irányító Udvari Kamaráról. A Magyar Kamara — hagyományaira is tekintettel — ugyan rendsze-8 Nagy István-. A Magyar Kamara adóigazgatási tevékenysége a XVI-XVII. században. Levéltári Közlemények 56. (1995) 29-51. és Oross A.: A törökellenes határvédelmi rendszer i. m. 222-223., 230-234.
