Századok – 2014
TANULMÁNYOK - Oross András: A magyarországi kamarai rendszer változásai a török kiűzésétől Mária Terézia uralkodásáig V/1157
1158 OROSS ANDRAS Alsó-magyarországi Kamaragrófság (Körmöci Kamara) vagy éppen az Aradi Prefektúra korabeli iratainak használatára vagy éppen történetére csak elvétve találhatunk — sok esetben bizony elég elnagyoltan fogalmazó — szakirodalmi hivatkozást. A Csáktornyái Kamarai Adminisztrációnak ugyan önálló levéltári fondja nem ismert, de a szerv történetéről szóló ismertető szerzője megjegyzi, hogy több adatot a Szlavón Kamarai Inspekció rendezése során talált és ezt építette be tanulmányába.5 Egyébként hangsúlyozottan az Országos Levéltár „E” szekciójáról (Magyar Kincstári Levéltárak) van szó, hiszen az elmúlt évtizedekben elenyészően kevesen kutatták ebből a szempontból a bécsi Udvari Kamarai Levéltár ide vonatkozó iratanyagát (kivétel talán a még többször idézendő Nagy István6), de példának okáért a Selmecbányái Állami Központi Bányalevéltárban őrzött „Besztercebányai Bányakamara” és a Selmecbányái Főkamaragrófi Hivatal iratainak kiaknázása sem történt meg.7 Az Udvari Kamara iratanyagát ebben a tekintetben külön kiemelem, hiszen kutatásaim során tapasztaltam páratlan adatgazdagságát erre a korszakra vonatkozóan is. Kamarai jelentések, uralkodói előterjesztések, továbbá rengeteg had-, gazdaság- és politikatörténetre vonatkozó beadvány és háttérirat maradt fenn a vastag fascikulusokban. Győző: Az újkori magyar közigazgatás története Mohácstól a török kiűzéséig. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai III., Hatóság- és hivataltörténet 1.) 119-203. Bp. 1946.; Nagy István: A Magyar Kamara 1686-1848. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai III. Hatóság- és hivataltörténet 3.) Bp. 1971.; Fallenbüch Zoltán: Die Ofner Kameraladministration. Eine Kriegswirtschaftsverwaltung in Ungarn (1683) 1685-1709. Die Verwaltung. Zeitschrift für Verwaltungswissenschaft. 16. (1983) Heft 4. 487-505.; F. Kiss Erzsébet: A Csáktornyái (Kanizsai) Kamarai Adminisztráció vázlatos története 1673-1773. Levéltári Közlemények 59. (1988) 291-304.; Szűcs Jenő: A Szepesi Kamarai Levéltár 1567-1813. (A Magyar Országos Levéltár Kiadványai I. Levéltári leltárak, kincstári levéltárak 7.) Bp. 1990.; Nagy István - F. Kiss Erzsébet: A Magyar Kamara és egyéb kincstári szervek. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai I. Levéltári leltárak 9.) Bp. 1995.; Oross András: A Magyar Királyság törökellenes határvédelmi rendszerének felszámolása és átszervezése. (Fons könyvek 4.) Bp. 2013. 52-62. A 18. századi viszonyok áttekintésére 1.: Fallenbüchl Zoltán: Adalékok a magyar kamarai hivatalszervezet működéséhez a Rákóczi-szabadságharc idején. Levéltári Szemle 22. (1972) 3. sz. 37-48.; Ember Győző: Magyarország közigazgatása, 1711-1765. In: Levéltári Közlemények 54. (1983) 1-2. 3-100. 24-48.; Theodor Mayer: Das Verhältnis der Hofkammer zur ungarischen Kammer bis zur Regierung Maria Theresias. Mitteilungen des Instituts für Österreichische Geschichtsforschung. IX. Ergänzungsband. Innsbruck 1915. 178-263. 5 A szerző a cikk bevezetésében megfogalmazza, hogy mennyire nem tudott a szakirodalomból a kamarai szervek működésének kezdeteire adatot találni: „A leginkább nyomasztó volt a semmibe markolás a szlavón adminisztráció vegyes anyagának rendelkezésével (sic!) kapcsolatban, mivel számos adat utalt a Csáktornyáival való szoros kapcsolatra, sőt, a szlavón adminisztráció kezdete és a kanizsai befejező tevékenységi szakasza - úgy látszott - egymást feltételezi: az egyik tisztázása feltétlenül kívánja a másikét. Mielőtt ez megnyugtató módon sikerült volna, az is kérdésessé vált, hogy a Csáktornyáit a török kiűzése után, az újszerzeményi területek igazgatására hozták létre, ugyanis elképzelhetőnek látszott, hogy újabb feladatot kapott egy már korábban is működő muraközi kamarai hivatal.” F. Kiss E.: A Csáktornyái Kamarai Adminisztráció i. m. 291. 6 Nemcsak, hogy kutatta, de a Magyar Kamara hivataltörténetéről írt monográfiájában (Nagy /.: A Magyar Kamara i. m.) többször hivatkozik is rájuk. 7 A Besztercebányai Bányakamara 1535-1852. évkörű iratai 192,97, a Selmecbányái Főkamaragrófi Hivatal (1873-tól Magyar Királyi Bánya-főigazgatóság) 1524-1919. évkörű iratai 1022,40 iratfolyómétert tesznek ki. Novák Veronika: A szlovákiai levéltárak magyar provenienciájú fondjai és állagai 1918-ig és 1938-1945 között. (A Kárpát-medence levéltári forrásai. 1., Fond- és állagjegyzékek 1.) Bp. 2004. 1. köt. 60-61.
