Századok – 2014
TANULMÁNYOK - Fazakas István: A magyar udvari kancellária és hivatalnokai a 16-18. században (Hivatalnoki karrierlehetőségek a kora újkori Magyarországon) V/1131
karriert (Bernhard Heinrich a Germeten 1725, Ürményi József 1773, felsőbüki Nagy József 1780). Hárman érkeztek az Alsó-Ausztriai Tartományi Kormányzatból (Johann Hoffman 1690, Johann Hüttner 1739, Nádasdy Mihály gróf 1777), ők azonban Nádasdy Mihály gróf, Nádasdy Lipót kancellár fia kivételével osztrákok voltak. Az osztrák tanácsosok közé számítható Georg Leonhard Weigler (t 1716), aki a főudvarmester ajánlása nyomán nyert felvételt a magyar kormányszervbe. A kívülről érkezetteken túl volt egy csoport, amely az intézményen belülről került ki. Az érdemdús titkárok közül többen is elérték a tanácsosságot: Hunyady László 1708, Koller József 1722, id. Végh Péter 1747, Koller Ferenc 1748, Koncsek Bernát 1759, Battha László 1769, Skultéty Ferdinánd 1776. Egy részük több évtizedes megbízható kancelláriai szolgálatának köszönhette tanácsosi kinevezését. Köztük voltak olyanok, akik alacsony beosztású tisztviselőként kezdték pályájukat. E társaságban a csúcstartó kétségkívül id. Végh Péter, aki 1712-ben járulnokként kezdte pályáját, és 35 év szolgálatra volt szüksége a tanácsosi fokozat elérésére. Az ő példája kirívó annyiban, hogy a többiek 11-22 év után érték el ezt a szintet, igaz mindnyájan magasabb posztról indultak. Expeditor volt korábban Hunyady László (1693) és Koncsek Bernát (1737). Voltak azonban olyanok is, mint Koller József és Koller Ferenc, apa és fia, akik négy, illetve hat év szolgálat után már tanácsosságot nyertek. Koller József villámkarrierje valószínűleg Keresztély Ágost esztergomi érsek támogatásának köszönhető, akinek korábban a titkára volt. Koller 1718 tavaszán kapott regisztrátori kinevezést, majd néhány hónap múlva 1718. június 29-én már titkári kinevezést is nyert. Igaz, nem sokkal később Tarnóczy nyugalmazása után úgy látszott, hogy Wanyeczy Illéssel szemben háttérbe szorul, aki utána nyert titkári kinevezést, mégis elé sorolták, de hosszú távon Koller maradt a győztes, és már 1722. július 16-án referendáriusi és tanácsosi kinevezést kapott (az utat előtte Hunyady László referendáriusságról való lemondása nyitotta meg).77 Koller József fia, Ferenc 1742-ben számfeletti titkárként került a kancellária alkalmazásába, és már hat év múlva, 1748-ban elérte a tanácsosi fokozatot. Aligha véletlen gyors emelkedése. Nyilván apja érdemei, és talán egykori kapcsolatai tartották mozgásban karrierjét. Mint láttuk, emelkedése itt sem akadt meg, 1762-ben személynöki kinevezést kapott. Az a tény, hogy az 57 tanácsosnak közel a fele pályáját tanácsosi minőségben fejezte be, mutatja a poszt magas megbecsültségét. Az utak a magyar központi igazgatás szerveiből, úgy a helytartótanácsból, mint a Magyar Kamarából, illetve a különböző igazságügyi szervektől a kancellária felé vezetnek. A kivezető utak többsége még mindig az igazságszolgáltatás felé mutat, a tanácsosságnál komolyabb tisztséget legfeljebb az igazságszolgáltatás egyik vezető posztja, a személynöki tisztség jelentett. A tanácsosi tisztség megszervezése hosszú távon maga után vonta a titkárok jelentőségének visszaesését, noha az első titkárok, a két jól bevált régi tisztviselő Maholányi János és Tenturich István rerefendárius címet is kaptak, azaz A MAGYAR UDVARI RANGÉT .TÁRTA ÉS HIVATALNOKAI A 16-18. SZÁZADBAN 1149 77 ÖStA HHStA BT 794 föl. 13r., 17r.
