Századok – 2014
TANULMÁNYOK - Tusor Péter: Pázmány Péter esztergomi érseki kinevezése (A Habsburg-, a pápai udvar és Magyarország az 1610-es évek derekán) V/1081
1098 TUSOR PETER „Mivel a császár igen előrehaladott és beteges állapotban találtatik, nagy szükség látszik arra, hogy megtörténjen a római király választása, hogy elkerülhető legyen az interregnum... és hogy ne essen a császár választása eretnekre, miként kereszténység szolgálata számára olyannyira fontos Csehország és Magyarország királyválasztása sem... Ennek érdekében szüntelenül fáradozzék uraságod, szüntessen meg minden haladékot és akadályt, hogy az említett választások bekövetkezzenek. Tárgyaljon Kiesi bíboros úrral és a spanyol követ úrral és képviselje előttük Szentséges Urunknak ezt a Birodalom, a vallás és az egész kereszténység javát szolgáló és a halogatásokból származó veszélyeket elhárítani akaró óhaját”.80 Kleslnek 1616 nyarára egyre nyíltabban állást kellett foglalnia nemcsak Ferdinánd személyének kiválasztása, hanem az utódlás tényének hivatalos deklarálása mellett is.81 Rómában 1616 végén,82 1617 elején83 pedig már hétről hétre várták e fejlemény bekövetkeztét. Noha a Borghese-pápa pontifikátusát a fokozatos Itália-felé fordulás jellemezte, ez nem azt jelentette, hogy Közép-Európa már ekkor teljesen kikerült volna a pápai politika érdeklődési köréből. Magyarországról: történelméről, elhelyezkedéséről, kiterjedéséről, részeiről, jövedelmeiről, hadászati viszonyairól pontos, részletes és friss információi voltak a Kúriának a 16-17. század fordulóján. Még arról is tudtak, hogy „a magyarok nem szimpatizálnak a környező népekkel, legkevésbé a németekkel”.84 Az ország sorsa, a hazai események az 1610-es évek elején,85 illetve derekán sokszor kaptak kiemelt figyelmet a quirináli audienciákon, elsődlegesen az erdélyi fejlemények és a török fenyegetés összefüggésében. Lodovico Ridolfi császári ügyvivő 1614. január 15-ei jelentése szerint a pápa örömmel értesült néhány partiumi város, erősség — többek között Huszt, Kővár, Nagybánya — 1613. decemberi megszerzéséről az uralma elfogadtatásával foglalatoskodó Bethlentől.86 Három hónappal később a török háború, avagy béke esélyeinek latolgatása volt napirenden a Szent Palotában. A friss és bennfentes értesüléseket a hírneves kapucinus diplomata, Giacinto da Casale szolgáltatta, aki Forgách bíboros levelével tért vissza Rómába.87 1614 80 Silvano Giordano O.C.D. (a cura di), Le istruzioni generali di Paolo V ai diplomatici pontifici 1605-1621 [I—III] (Instructiones Pontificum Romanorum [Istituto Storico Germanico di Roma]), Tübingen 2003, 1025; ASV Fondo Borghese, Serie II, vol. 367, föl. 153r (vö. föl. 181r is); uo., Serie I, vol. 945, föl. 182v-183r. 81 ÖStA HHStA Handschriften., Ms. W 290, vol. 13, föl. 60rv. 82 ÖStA HHStA Handschriften., Ms. W 290, vol. 13, föl. 453rv. 83 ÖStA HHStA Handschriften., Ms. W 290, vol. 13, föl. 651rv. 84 Vö. Relazione di Germania fatta in tempo dell’imperadore Ridolfo secondo di Austria, nella quale si narrano le cose contenute nella seguente tavola. ASV Fondo Borghese, Serie I, vol. 828, föl. 56r-109v és 80v-83v. A Magyarországra vonatkozó információk mélysége a lombard, toszkán és spanyol értesülésekével vetekszik. Uo., helyenként. 85 BAV Barb. Lat., vol. 6918 (De Mara 1612. évi jelentései mellékletekkel); vol. 6919 (1613); 6920 (szintén 1613), különösen föl. 9. 26. 75; valamint ASV Fondo Confalonieri, vol. 22, föl. 53r-68v. Vö. még Kruppa Tamás, Erdély és a Szentszék a Báthoryak korában. Okmánytár II (1595-1613) (CVH 1/5), Budapest-Róma-Szeged, 2009, ad indicem. 86 ÖStA HHStA Handschriften., Ms. W 290, vol. 13, föl. 112rv; Angyal, Az 1615-i bécsi török békének titkos pontjai, 373-374; lla, Az 1614-i linzi egyetemes gyűlés, 247; ASV Fondo Borghese, Serie III, vol 127.e, föl. 79rv. 87 ÖStA HHStA Handschriften., Ms. W 290, vol. 13, föl. 5rv.
