Századok – 2014
TANULMÁNYOK - Tusor Péter: Pázmány Péter esztergomi érseki kinevezése (A Habsburg-, a pápai udvar és Magyarország az 1610-es évek derekán) V/1081
PÁZMÁNY PÉTER ESZTERGOMI ÉRSEKI KINEVEZÉSE 1099 nyár derekán Borghese bíboros közvetítésével a Habsburg-diplomácia Erdély török bekebelezésének veszélyét hangoztatta V Pál előtt, és felhívta a figyelmet arra, hogy az örökös tartományok rendjei az esetleges segítség megajánlását össze fogják kapcsolni bizonyos vallási engedmények követelésével. Közlése, tudjuk, az eredetileg Bécsbe összehívott linzi értekezlet meglehetősen pozitív értelmezése volt, a rendek mindenestül a török háború ellen foglaltak állást, ami egyáltalán nem ütközött a spanyol követ és a főhercegek szándékaival.Sb 1614. november végén azt jelentette Ridolfi Prágába, hogy a pápa különös aggodalommal hallgatja tőle az erdélyi és török híreket. Nem minden alap nélkül, hiszen — bár II. Mátyás 1614. augusztus 23-ai linzi kiadványában fegyverszünetet hirdetett a Bethlennel folyó tárgyalások idejére88 89 —, a szeptember végén összeülő gyulafehérvári országgyűlésen a háború megindításáról folytak a tárgyalások. Szkender temesvári pasa egyidejűleg táborba szállva követelte Lippa és Jenő átadását, amit egyelőre sikerült elodázni.90 1615. március derekán V Pál különösen jónéven vette a törökökkel folyó bécsi béketárgyalások megindulását, és hogy az egyik császári biztos maga Forgách Ferenc esztergomi érsek lett.91 92 A pápai diplomáciának végig kiemelt feladata volt a magyarországi, erdélyi események figyelemmel követése.99 Az Államtitkárság rendszeresen adott utasításokat, visszajelzéseket e téren.93 A diplomáciai iratforgalomban olykor még a Hódoltságot érintő missziós kérdések is előkerülnek.94 1615 őszén, noha a Bethlen megmérgezésére szőtt klesli tervek nem nyerték el sem a nuncius, sem pedig az Államtitkárság tetszését,95 a fejedelem megbuktatásának nagyobb szabású, a birodalmi helyzet alakulásától függő és német katonaságot is bevető,96 illetve végül csupán a Homonnai Drugeth György diverziójára támaszkodó elképzelése a római Kúria kifejezett helyeslésével találkozott.97 Ez az érdekegyezés nyilván nem hátráltatta Pázmánynak közös, pápai-császári akarattal történő politikai pozícióba helyezését. Hiszen ő a fejedelemség területéről származott, és erdélyi „bevetése” korábban jezsuita előjárói eltökélt szándéka volt. Nem meglepő tehát, hogy a pápai udvar részéről nem ellenezték, hanem magától értetődőnek vették küldetését Homonnaihoz. 88 ÖStA HHStA Handschriften., Ms. W 290, vol. 13, föl. 25rv. 89 Kiesi ugyanakkor Erdély széleskörű keresztény összefogással történő elfoglalását vizionálta Kornis Zsigmondhoz írt, Linz, 1614. augusztus 24-ei levelében. Archivelor Nationale Romania, Directia Judeteana Cluj, Fond Familial Kornis [Erdélyi Nemzeti Múzeum Levéltára, Gönczruszkai gróf Kornis család levéltára], n. 654/a, föl. 4-5. 90 ÖStA HHStA Handschriften., Ms. W 290, vol. 13, föl. 107r. 91 ÖStA HHStA Handschriften., Ms. W 290, vol. 13, föl. 151rv. A tárgyalások előzményire, hátterére: Angyal, Az 1615-i bécsi török békének titkos pontjai, 367-382. 92 ASV Fondo Borghese, Serie II, vol. 159 és Segr. Stato, Germania, vol. 114K, helyenként (különösen a nagyszombati és bécsi tárgyalásokra, illetve utóbbiak őszi ratifikációjára). 93 ASV Segr. Stato, Nunz. Port., vol. 151, föl. 41 és passim. 94 ASV Segr. Stato, Germania, vol. 114K, föl. 37rv; uo., Nunz. Port., vol. 151, föl. 25v. 29rv. 50v-51r; Fondo Borghese, Serie I, vol. 945, föl. 166rv. Vö. uo., vol. 947, föl. lllv és 132rv is. 95 Fondo Borghese, Serie II, vol. 159, föl 68r; uo., vol. 367, föl. llr. 96 Fondo Borghese, Serie II, vol. 159, föl 88rv. 97 Fondo Borghese, Serie II, vol. 159, föl 77r.
