Századok – 2014
TANULMÁNYOK - Tusor Péter: Pázmány Péter esztergomi érseki kinevezése (A Habsburg-, a pápai udvar és Magyarország az 1610-es évek derekán) V/1081
PÁZMÁNY PÉTER ESZTERGOMI ÉRSEKI KINEVEZÉSE 1097 A pápai diplomácia a Pázmánynak 1615 januárjában adott pápai audienciát követően — nyilván nemcsak emiatt, de az ott elhangzottaktól nem is függetlenül — gőzerőre kapcsolt a Habsburg-utódlás rendezése érdekében. Februárban utasították a madridi nunciust, hogy érje el a spanyol udvar teljes és gyors belegyezését Ferdinánd öröklésébe.73 Rómában tisztában voltak a nehézségekkel is. Például, hogy a királyválasztó országgyűlés összehívását a rendek további vallási engedmények kicsikarására használnák föl,74 illetve hogy a császárné terhessége körül felröppenő hírek sem kedveznek a döntés megszületésének.75 Mindazonáltal — tisztában lévén személyes érdekmotivációival, tulajdonságaival, a főhercegekhez fűződő viszonyával, s látva szüntelen taktikázását — már ekkor elkezdenek kételkedni abban, hogy Kiesi tényleg akarja az előzetes rendezést,76 akár birodalmi, akár cseh, akár pedig magyar viszonylatban.77 Éppen ezért a szentszéki külpolitika 1616. február-április folyamán ráerősített Kiesi „megdolgozására”. De Mara nuncius számos jelentésben panaszkodik az osztrák bíborosra, hogy bár szóban Ferdinánd mellett nyilatkozik, szándékai igazából kifürkészhetetlenek („inperscrutabili”). 1616. április 25-ei jelentésében arról ír, hogy Jóllehet Kiesi készségesen hirdeti, hogy a római király választása Ferdinánd személyére essen, mégsem lehet teljesen megbízni benne. Ezért tegnapelőtt tárgyaltam a spanyol követ úrral, és javasoltam, neki, hogy Kleslnél a számára kedves, és nála hatékonyan működő eszközöket kellene bevetni...” - melyek formáját és mértékét Balthasar de Zúniga prágai spanyol követ 50 000 aranyforintban vélte megtalálni.78 A bécsi püspököt azonban ebben a kérdésben nem lehetett pénzzel megvesztegetni. Az sem segített, hogy a pápai diplomácia bizalmasan közölte a bíboros belső emberével, a bécsi domonkos priorral, hogy gazdája folytonos „mutációi” kezdik aláásni renoméját.79 A távozó De Mara utódának, Vitalio Visconti-Borromeónak 1616 júniusában adott követutasítás továbbra is kiemelt helyen kezelte az utódlás kérdésében Kiesi tettre késztetését, akin az utasítás szavai szerint „az összes ügy eldöntésének illetékessége, vagy még inkább teljhatalma nyugszik” a császári udvarban. A követutasítás vonatkozó, 7. pontjával érdemes szó szerint megismerkedni: 73 ASV Fondo Borghese, serie II, vol. 367, föl. 16r és 4r-6v. Vö. a január 31-ei jegyzékeket is (föl. 12r és 13r). 74 ASV Fondo Borghese, serie II, vol. 367, föl. 18r és 124r. 76 ASV Fondo Borghese, serie II, vol. 367, föl. 27r. Vö. föl. 33rv is. 76 ASV Fondo Borghese, serie II, vol. 367, föl. 23r. 25r. 60r. 75r. 91r. 126r. 132r. 77 A forrásokban ekkor a császári és cseh utódlás mellett természetesen a magyar is következetesen feltüntetésre kerül. Később olykor csak alkalmanként nevesítik: „Ha dato non poca ammirazione, ehe il Cleselio si vaglia del nunzio di Spagna per le cose, ehe vostra signoria serive, ma com’ella dice, il medesimo nunzio molto ben lo conosce. Manco male é, ehe si quereli con lui della dilazione, che s’interpone per l’elezione del re de Romani, et ehe si procrastini la risoluzione nel particolare di Bohemia et d’Ungheria”. Borghese titkosított jegyzéke De Mara nunciushoz, Róma, 1615. április 11. ASV Fondo Borghese, serie II, vol. 367, föl. 26r. Lásd még 1615. december 12. (föl. 87r); 1616. január 16. (föl. lOOrv). 78 Koller, Papst, Kaiser und Reich Reich am Vorabend des Dreißigjährigen Kriges, 105-106; ASV Fondo Borghese, Serie II, vol. 367, fol. 153r. 79 ASV Fondo Borghese, serie II, vol. 367, fol. 121r.
