Századok – 2014

TANULMÁNYOK - Tusor Péter: Pázmány Péter esztergomi érseki kinevezése (A Habsburg-, a pápai udvar és Magyarország az 1610-es évek derekán) V/1081

1092 TUSOR PETER ő elképzelései és főként ütemezése szerint működjön közre a trónutódlás bizto­sításában. Aligha tévedünk, ha az imént felvázolt történeti kontextus kereté­ben azt feltételezzük, hogy Kleslnek elsősorban és szinte kizárólagosan a kü­szöbön álló legkomolyabb bel- és külpolitikai kihívás: a magyar királyválasztás saját elgondolása szerint történő megvalósításához volt szüksége Pázmányra esztergomi érsekként, illetőleg annak biztosítására, hogy az új uralkodó kor­mányzata a kitaposott úton haladjon tovább. Pázmány így mint a II. Mátyás és II. Ferdinánd (1619-1637) közötti utódlás kulcsfigurája, illetve a magyarorszá­gi bel-, illetve egyházpolitikai folyamatosság letéteményese jelenik meg előt­tünk. Esztergomi érseki kinevezésének tényleges okát ebben a mozzanatban ragadhatjuk meg a Habsburg-udvar, személy szerint pedig Melchior Kiesi, a Titkos Tanács akkor még mindenható elnöke részéről. Kiesi egyetlen egy másik magyar főpapban, egyháziban sem láthatott annyi­ra garanciát az utódlás mindent felülíró kérdésének saját tervei szerint lezajló megvalósításában, mint abban a Pázmányban, akinek már 1608-as „politikai pályakezdése” épp egy királyválasztó országgyűlésre esett. Akkor és ott nagy feltűnést keltve jezsuitaként a vallásszabadság mátyási értelmezésére rímelő, megengedő teológusi szakvéleményt adott.50 O vette rá az elkövetkező időszak­ban Forgách prímást a mátyási politika elfogadására, ami végül annak ellenére is sikerült, hogy a prímás viszonya az uralkodóval és főminiszterével enyhén szólva hűvösnek volt mondható. A főminiszter szemében — országgyűlési sze­replése, valláspolitikái elvei, a prímási udvarban eltöltött majd egy évtized alatt szerzett tapasztalatain, kivételes szónoki, írói képességein, lelkipásztori nép­szerűségén túlmenően — Pázmány mellett szóló további érv lehetett, nem is csekély mértékben, hogy személyes ismeretsége, még a gráci évekből táplálko­zó, élete végéig töretlen jó kapcsolata Ferdinánd főherceggel51 a későbbiekben esetlegesen ellensúlyozhatta Bécs püspökének személyes rossz viszonyát vele és Miksa főherceggel, amelyet a főminiszter 1616. áprilisi bíboroskreációja he­ves precedencia-vitákkal súlyosbított.52 Kiesi Pázmány érseki kinevezésével és a magyar rendi hierarchia egyik csúcsára helyezésével gyakorlatilag biztosra ment. Konfesszionális reálpolitiká­­ja folytatását így, és csak így vehette biztosra az egyik legfontosabb Habs­­burg-országban. Ez a szempont magyarázza kellőképpen és elégségesen a csá­szári diplomácia Forgách halála után intenzívvé váló római lépéseit a magyar jezsuita érdekében, hogy a jogi problémák ellenére az érseki székbe lehessen ül­tetni, illetve Kleslnek az ügy részleteiben mutatott kiemelt figyelmét. És ami a legfontosabb: a császári főminiszter a magyar rendiség új vezetőjét mindezek után méltán tarthatta saját kreatúrájának és lekötelezett, megbízható kliensé­50 Ennek kurrens elemzése a kapcsolódó irodalom ismertetésével: Bitskey István, Pázmány Pé­ter memoranduma a vallásszabadságról, Keresztény Szó (Kolozsvár) 2009/2, 1-4; illetve egy átdolgo­zott változat a szakvélemény szövegének közlésével: Der ungarische Jesuit Péter Pázmány über die Religionsfreiheit der Calvinisten und der Lutheraner, Calvin und Reformiertentum in Ungarn und Siebenbürgen. Helvetisches Bekenntnis, Ethnie und Politik vom 16. Jahrhundert bis 1918 (hg. v. Márta Fata-Anton Schindling), Münster 2012, 453-472. 61 Erre lásd Kästner Jenő, Pázmány Péter gráci évei, Katolikus Szemle 1935,1-2. sz., klny., 7-8. 52 Koller, Papst, Kaiser und Reich am Vorabend des Dreißigjährigen Kriges, 112-118.

Next

/
Thumbnails
Contents