Századok – 2014
KRÓNIKA - Margittai Linda - Sulyok Izabella: Beszámoló "A nagypolitikától a hétköznapokig - a Magyar Holokauszt 70 év távlatából" című nemzetközi tudományos konferenciáról IV/1075
KRÓNIKA BESZÁMOLÓ „A nagypolitikától a hétköznapokig - a Magyar Holokauszt 70 év távlatából” című nemzetközi tudományos konferenciáról 1944. május 14-én kezdődött a holokauszt történetének leggyorsabb deportálási akciója. Mindössze hat hét alatt mintegy 437 000 zsidónak minősített magyar állampolgárt szállítottak el Adolf Eichmann és „zsidótlanító” szakértői a kollaboráns Sztójay-kormány közigazgatási és rendészeti apparátusának segítségével, döntő többségüket Auschwitz-Birkenauba. Az események 70. évfordulójáról 2014. május 14-15-én Szegeden nemzetközi tudományos konferencia emlékezett meg. Fő szervezői a rendezvénynek otthont adó Szegedi Tudományegyetemen kívül a Yad Vashem Intézet és a Szegedi Zsidó Hitközség voltak. A konferencia a hazai és nemzetközi holokauszt-történetírás legújabb eredményeiről adott áttekintést izraeli, kanadai, németországi, romániai és magyarországi történészek előadásain keresztül. Emellett összegezte a Yad Vashem Archives Magyarországi Kutatócsoportjának húszéves eddigi munkáját is. A bevezető beszédek a múlttal való szembenézés és felelősségvállalás elodázhatatlanságát hangsúlyozták. Kiemelték továbbá a történelmi igazság feltárásának fontosságát, és ennek segítségével a napjaink antiszemita, kirekesztő megnyilvánulásai elleni küzdelem időszerűségét. A rendezvény egyik fővédnökeként dr. Botka László, Szeged polgármestere köszöntőjében a szegedi egyetem egykori jogászprofesszora, Bibó István szavait idézve figyelmeztetett arra, hogy „azokat a burkokat, melyeket szenvedésből, sérelmekből, rossz lelkiismeretből vonnak maguk köré az emberek, csak a teljes igazság erejével lehet valamennyire áttörni”. A múlt tisztára mosását célzó törekvésekkel szemben nemzeti és egyéni számvetést sürgetett, és mint kiemelte, a konferencia alkalmat ad az ehhez szükséges tisztázó beszélgetésekre. Izrael Állam magyarországi nagykövete, lián Mór reményét fejezte ki aziránt, hogy a holokauszt emlékév elindít egy folyamatot, amely eredményeként a magyar társadalom bátran, kompromisszumok nélkül fog tudni konfrontálódni a múlttal. Mint hangsúlyozta, erre nem azért van szükség, mert bárki vádolná, hanem mert ezzel minden közösség tartozik önmagának és az új generációknak. Különös hangsúlyt helyezett az oktatás fontosságára az antiszemitizmus, idegengyűlölet elleni küzdelemben. Kijelentette: a holokauszt hatmillió áldozatát kétszer gyilkolták meg, először hetven éve, másodszor pedig akkor, amikor a szenvedéseik emlékét eltorzították. A történelmi tények kutatásának, megismertetésének a jelenre és a jövőre vonatkozó feladata gátat szabni a Soá történetének átírását célzó törekvéseknek. Randolph L. Braham, a New York-i Egyetem emeritus professzora videóüzenetében szintén azt emelte ki, hogy Magyarország mindeddig elmulasztotta a holokausztban viselt felelősségével való szembenézést. Bár a rendszerváltás
