Századok – 2014
MŰHELY - Papp István: Útkeresés. Fehér Lajos gyermek- és ifjúkora (1917-1939) IV/1005
1036 PAPP ISTVÁN Nagy Imre későbbi veje, az éppen teológiai tanulmányait végző Jánosi Ferenc is ezekben a kötetekben tette első szárnypróbálgatásait. Fehér Lajos mindkét visszaemlékezésében elég keserű szavakkal emlékezett meg a debreceni tudományegyetemen útravalóul kapott tudásról: „A társadalmi kérdések iránt kialakult s állandósult érdeklődésem, s a hozzá szervesen kapcsolódó mozgalmi tapasztalatok alapján hovatovább egyre kevésbé elégített ki a szakomba vágó egyetemi előadások alacsony annalista színvonala. Azokban inkább csak ocsút találtam, s akkor már tudtam, hogy a tiszta búzát másutt kell keresni.”159 Mindez a csalódottság odáig fajult, hogy negyedéves korában az egyetem elhagyását fontolgatta.160 Ettől állítása szerint két dolog tartotta vissza: nem akart „félbemaradt kommunista entellektüel” maradni, illetve szülőfaluja előtt szégyellte volna, ha kudarcot vall. Mindkét megállapítás igen sokat elárul Fehér személyiségéről. Az elsőt alig titkolt kiszólásnak tekinthetjük a kommunista mozgalom jellegzetes értelmiségi típusával szemben, elég Révai József személyére gondolnunk. A második érv súlyossága nem feltétlenül érezhető át egy, az egyetemet biztos anyagi háttérrel, a normál tanulmányi időn túlhúzódóan elvégző, értelmiségi családból jött ember számára. Fehér hallatlan sok anyagi és erkölcsi erőfeszítést tett volna kockára, ha abbahagyta volna egyetemi tanulmányait. Nem csupán saját, hanem szülei áldozatvállalása is megkérdőjeleződött volna egy ilyen döntés esetén. Ezzel identitását, az első generációs értelmiségi mivoltot ásta volna alá, még ha formális kötöttségek nélkül is lehetett volna értelmiségi, csak nem a kibocsátó, felnevelő közeg, a szeghalmi falusi társadalom szemében. Ezek után adódik a kérdés, hogy miért és hogyan kanyarodott el Fehér Lajos a rá váró tanári pályától, mi volt az az eszmei hatás, amely erősebbnek bizonyult egyetemi tanárainak szellemi kisugárzásánál. A következőkben erre keresem a választ. III. 2. A debreceni Márciusi Front „sorványá”-ban Fehér Lajos memoárját több éven keresztül tartó, aprólékos munkával, levéltári források feltárását, régi újságcikkek újraolvasását és a korabeli párttörténetírás műveinek feldolgozását követően alkotta meg.161 Éppen ezért emlékirata nem egyszerűen saját élettörténetének meghatározott szempontok szerint szerkesztett változata, mint minden hasonló műfajú alkotás. Fehér az átlag visszaemlékezőkhöz képest sokkal erősebben lépett fel azzal az igénnyel, hogy saját korának bizonyos politikatörténeti eseményeit kimerítő részletességgel tárgyalja, jóval túllépve önnön emlékeinek esetleges kiegészítésén. Éppen ezért számára a debreceni Márciusi Frontban való részvétel, mint a Márci159 jgy történt i. m. 129. 160 Érdemes eljátszani a gondolattal, hogy vajon milyen hatást tett volna Fehér Lajos történelemszemléletére, ha járhatott volna a népiség- és agrártörténet kiemelkedő művelőjének, a tanítványai körében roppant népszerű Szabó Istvánnak az óráira. Ő azonban csak 1943-ban került a debreceni egyetemre, amikor Fehér már nagyon messze járt a tudományos pályától. 161 Interjú Sipos Levente szerkesztővel. Kézirat, készítettem 2007. december 21-én; Interjú Fehér Ágnessel, Fehér Lajos lányával. Kézirat, készítettem 2008. január 2-án.
