Századok – 2014
MŰHELY - Papp István: Útkeresés. Fehér Lajos gyermek- és ifjúkora (1917-1939) IV/1005
1037 usi Front egészének története, a Szabad Szónál eltöltött néhány esztendő, mint a lap egészének históriája jelenik meg. Ebben természetesen benne rejlik az a szándék is, hogy saját életének a köztörténethez, vagy a kommunista párt üdvtörténetéhez képest jelentéktelenebb, súlytalanabb eseményei óhatatlanul is felnagyítódnak, relevánsabbá válnak. A Márciusi Front, a háború alatti antifasiszta újságírás, vagy a fegyveres ellenállási mozgalom aprólékos bemutatásával ő maga, mint a nemzeti történelem ezen kiemelkedő fejezeteinek egyik szereplője tűnik fel, ami feltétlenül több, mintha csupán személyes élményeinek felidézésére hagyatkozna. Ez az oka annak, hogy például nem debreceni egyetemi éveim, hanem „A debreceni Márciusi Front” a III. fejezet címe. Ebből adódóan a X. fejezet címe sem az „Hogyan éltem át Budapest ostromát”, hanem „A magyar fegyveres ellenállásról.” Bár eddig is igyekeztünk kritikusan kezelni Fehér memoárját, a továbbiakban még kevésbé használhatjuk akárcsak kronológiai vezérfonalnak is. Fehér Lajos esetében, mivel kommunista politikusként vált sokak számára ismertté, az egyik legalapvetőbb kérdés hogyan került a mozgalomba, miként vált a szociális igazságtalanságoktól fűtött, radikális megoldások iránt fogékony szeghalmi parasztimból néhány év alatt az illegális párt utasításait követő, hierarchiáját elfogadó, rendkívül fegyelmezett mozgalmár? Ezt a folyamatot, — Németh László-i kifejezéssel élve — ezt a lélekcserét nagyon nehéz közelebbről feltárni, megismerni.162 Fehér Lajosnál azért is szinte megoldhatatlan feladat, mivel korabeli levelei, esetleges naplója, feljegyzései nem maradtak fenn, így csupán saját és mások emlékezetére támaszkodva rekonstruálhatjuk személyiségének átváltozását. Ezek a visszaemlékezések eltérő céllal és időbeni távolságban születtek és Fehér Lajos általában, mint az elbeszélések egyik mellékszereplője bukkan fel. Kiindulópontként annyit mondhatunk el, hogy Fehér Lajos 1937 őszén, másodéves korában ismerkedett meg a Turul Szövetségen belül a Márciusi Fronthoz tartozó egyetemistákkal.163 A Turul Szövetség a két világháború közötti időszak legjelentősebb és a napi politikához legközelebb álló egyetemi ernyőszervezete volt. Az egyes karokon más-más elnevezés alatt működött, a bölcsészhallgatók, így Fehér Lajos is, az Árpád Bajtársi Egyesülethez tartoztak. A debreceni egyetemen rendkívül színes egyesületi élet virágzott, s e csoportok döntő többsége a hallgatók szórakozási lehetőségeit: biliárd, kártya, táncmulatságok elégítette ki.164 A felekezeti és származási hely szerint tömörülő egyletek FEHÉR LAJOS GYERMEK- ÉS IFJÚKORA (1917-1939) 162 A szintén a debreceni Márciusi Fronthoz tartozó, Fehérnél alig néhány hónappal idősebb, de egészen más életutat bejáró Losonczy Géza kapcsán jegyezte meg biográfusa, Kövér György: „Azt hogy mi és hogyan játszódott le a radikális egyetemista fiatalok lelkében, alig ismerjük. A körülmények miatt erről kevés dokumentum keletkezett és maradt fenn. Az átalakulást belülről legmélyebb intellektuális erővel mindmáig Újhelyi (Szilárd - EL) visszaemlékezései szemléltetik, talán azért is, mert elismerten ő érkezett a legmesszebbről. Leírását azonban, ... nem használhatjuk közvetlenül Losonczy esetében.” Kövér György. Losonczy Géza Bp., 1956-os Intézet, 1998. 53. 163 így történt i. m. 75. 164 Kerepeszki Róbert-. Ifjúsági egyesületek a debreceni Tisza István tudományegyetemen a két világháború között In: Közlemények a debreceni tudományegyetem történetéből IV. Szerk.: Hollósi Gábor Debrecen, Debreceni Egyetem BTK Történelem és Néprajzi Doktori Iskola, 2006. 51-62.
