Századok – 2014
MŰHELY - Papp István: Útkeresés. Fehér Lajos gyermek- és ifjúkora (1917-1939) IV/1005
FEHÉR LAJOS GYERMEK- ÉS IFJÚKORA (1917-1939) 1035 jutalomnak az elnyerése egyáltalán nem volt lehetetlen vállalkozás, mivel az 1915 és 1949 közötti 145 pályamunkából csupán négyet nem díjaztak. Mivel régészetből senki sem próbálkozott, s a latin számított Fehér Lajos gyengébbik szakjának, így valószínűleg erre az elismerésre gondolt, s magyar történelem témakörében próbálkozhatott önálló dolgozattal. Az 1939/40-es tanévben III. Károly telepítési politikájáról kellett tanulmányt írni. Talán az ezzel kapcsolatos emlékei tükröződhettek családja eredetéről írott soraiban. Bár Fehér Lajos latin és történelem szakos volt, mégis egy-egy a néprajztól megihletett nyelvész, illetve régész tette rá a legmaradandóbb hatást. Ennek oka részben abban keresendő, hogy a debreceni egyetemen egyszemélyes tanszékek voltak, vagyis a professzor személyes érdeklődése alapvetően meghatározta a tanszék profilját, az ott végzett tudományos munkát.156 Rajtuk kívül egy intézeti tanár, vagy magántanár, esetleg díjtalan gyakornok tartozott egy tanszék személyi állományához. Egy-egy professzor gyakran 6-7, egészen eltérő témát is előadott hallgatóságának, s ez nem mindig segítette elő az elmélyült szakmai munkát. Fehér Lajos mindenesetre sem a történeti, sem a klasszika-filológiai intézet vezetőiről: Rugonfalvi Kiss Istvánról és Darkó Jenőről nem tett említést. A részben középkorral, részben XVIII. századi magyar történelemmel foglalkozó Szabó Dezső neve felbukkan a memoár lapjain, de csak a nevezetes antiszemita sztrájktöréssel kapcsolatban. Ha elfogadjuk azt az előfeltevést, hogy a Református Tanárképző Intézet valamiféle kálvinista Eötvös Collegium szeretett volna lenni, akkor — legalábbis Fehér Lajos számára — nem váltotta be ebbéli reményeit. Bár az órákat becsülettel elvégezte, de memoárjában távolságtartással írt itteni tanárairól. Igaz ennek oka sokkal inkább világnézeti konfliktus volt: Fehér elsősorban a református teológia tételeinek elsajátítása ellen berzenkedett.157 Tanárai közül egyedül Révész Imre tudományos felkészültségét ismerte el, a sokak által méltatott — Fehérrel egy időben Debrecenbe érkező — kolozsvári református püspök, Makkai Sándor csupán említés szintjén jelenik meg. A tanári kar összetételében és az órák tematikájában tükröződött az a szándék, hogy a Református Kollégium, ha töredékesen is, de mégis önálló felsőoktatási arculattal legyen jelen az egyetemen belül.158 Ugyanis két református teológiai tanár, Kállay Kálmán és Erdős Károly, valamint két református kollégiumi tanár, Kun Sándor és Péterffy László is okította a diákságot. Egyháztörténetből, az 0- és Újszövetség történeti és teológiai értelmezéséből és a református történelemszemlélet alapjaiból is vizsgázniuk kellett a hallgatóknak. Ezzel együtt kissé elfogultnak érzem Fehér Lajos sommás megállapításait az intézet tudományos munkájának színvonaláról. Ezt cáfolják többek között a rendszeres megjelenő évkönyvek, melyekben egyetlen sort sem találunk Fehértől. Ellenben diáktársai közül a Csűry Bálint tanítvány Bakó Elemér, a neves néprajzkutató Balassa Iván, vagy 156 Mudrák József: A debreceni tudományegyetem görög-latin philológiai szemináriumának története (1914-1949) Antik Tanulmányok 2006/2. 323-331. 157 így történt i. m. 98-99. 158 A Tanárképző tagjainak névsora az 1924/25. - 1951/52. tanévben TtREL II. 6. b. 2. kötet
