Századok – 2014
MŰHELY - Papp István: Útkeresés. Fehér Lajos gyermek- és ifjúkora (1917-1939) IV/1005
1032 PAPP ISTVÁN kollégiumban. ... Fontos, hogy az egyetemista társadalom ne azt lássa, hogy miféle ágrólszakadtak vagyunk, hiszen volt annak jelentősége, hogy hogyan jelentünk meg, mert sok fiatal előtt is bizonyos tekintélyt kellett szerezni, akik még nem a mi embereink voltak, de hátha azok lesznek. ... Nem lumpenproletárokat kell játszani, mert annak semmi értelme nincs, nem is voltunk azok.”141 S ha rápillantunk az így történt képmellékletében a debreceni egyetemistákról készült fotókra, mindegyiken zakóban, vagy öltönyben, de mindenképpen nyakkendőt viselve, kissé merev testtartásban áll Fehér Lajos. Ugyancsak a református kollégiumban töltött évek alatt kapta gúnynevét, amely később az illegális mozgalomban használt álnevévé vált: a Nasit, illetve becézett alakjában a Nasibut. Ennek eredete Fehér Lajos testi adottságaira utal: vékony, cingár, kreol bőrű fiatalember volt, akit többen cigány származásúnak tartottak. Ráadásul 1935-36-ban sokszor szerepelt a hírekben Etiópia császára, Hailé Szalasszié, a Négus. Az egyetemistákat Fehér Lajos külső megjelenésében a törékeny, sötét bőrű államfőre emlékezette, s ezt a fajta embertípust a korabeli ifjúsági nyelvben nasinak hívták. Ez vált a későbbiekben Fehér állandó ragadványnevévé.142 Arról, hogy a tanulás, a pénzkereset és az egyre erősebbé váló politizálás mellett hogyan viselkedett a mindennapokban Fehér Lajos, igen keveset tudunk.143 Vásárhelyi Miklós emlékeiben úgy maradt meg, hogy rendkívül gyorsan beszélt és feltűnően hangsúlyozta szegényparaszt származását.144 Egy másik visszaemlékezés, mint „komolyan vallásos” fiút mutatja be őt, akit csak lassan sikerült ebben a meggyőződésében megingatni.145 Ezekből az információmorzsákból felelőtlenség volna komolyabb következtetést levonni, ha arra a kérdésre szeretnénk választ kapni hogyan élte meg Fehér Lajos a falusi társadalomból való kiszakadást, hogyan illeszkedett be a mindennapokba. Ne felejtsük el, hogy egy szegényparaszti családból jött fiatalembernek kellett az értelmiségi lét mindennapjaival megismerkedni, és ebből adódóan számos akadályt leküzdenie. 141 Beszélgetés Kovács Kálmánnal Messiások i. m. 284. 142 Fehér Gyula-interjú. Készítette Pór Edit és Hanák Gábor OSZK Történeti Interjúk Tára, Majerszky Klára-interjú Messiások i. m. 225. A nasi szó egyébként egy kártyajáték, a fáraó magyar kártyalapokkal játszott változatában bukkan fel (nasi-vasi). Az elnevezés a Nagy-Britanniába behozott francia játékkártyára utal, amelyen egy fáraófej szerepelt. Fáraó címszó Britannia Hungarica VI. kötet Főszerk. Halász György Bp., Magyar Világ Kiadó, 1996. 430-431. 143 A közel azonos anyagi lehetőségek és származás okán Fehér Lajos élete egyetemista korában erősen hasonlíthatott a nála néhány esztendővel idősebb Gyáni Sándoréhoz, aki így emlékezett: „Elmentem előadásokat hallgatni, könyvtárakba jártam, vagy pedig az Egyetemi Körben olvasgattam, politizáltam. Hazamenten és lefeküdtem. Néha színházba, moziba járt az ember, de arra, hogy strandra járjak, nem került sor. Ezt az egy fokkal feljebb járók már megengedhették maguknak. Jövedelem vagy családi háttér szerint jelentős eltérések voltak közöttünk. Mi, akiknek egy téli és egy nyári ruhánk volt, láttuk azokat, akik különféle ínyencségeket engedhettek meg maguknak, vagy voltak, akik kártyáztak.” Gyáni Sándor-interjú In: Tóth Pál Péter: A magyar értelmiség két világháború közötti történetéhez I. Szociológiai füzetek 20. Bp., Oktatási Minisztérium Marxizmus-Leninizmus Oktatási Főosztálya, 1980. 77. 144 Vásárhelyi Miklós-interjú Készítette Pór Edit és Hanák Gábor. OSZK Történeti Interjúk Tára. 145 Nagy G.: Frontjaim... i. m. 48.
