Századok – 2014
MŰHELY - Papp István: Útkeresés. Fehér Lajos gyermek- és ifjúkora (1917-1939) IV/1005
FEHÉR LAJOS GYERMEK- ÉS IFJÚKORA (1917-1939) 1033 Ami Fehér Lajos tanulmányi előmenetelét, szakmai teljesítményét illeti, arról lényegesen többet lehet mondani. A Református Tanárképzőintézet anyakönyvének tanúsága szerint146 minden óráját dicséretes vagy kitűnő minősítéssel zárta, akár egyetemi, akár intézeti óráról legyen szó. Vagyis nagy szorgalommal és kitartással végezte tanulmányait, esetleges belső vívódásai ellenére is. Mindez azért figyelemre méltó, mivel szemben áll azzal a kommunista értelmiségiek vagy éppen a későbbi népi kollégisták által is gyakran hangoztatott gyakorlattal, hogy a fő hangsúlyt a közösségi életre, vagy a titkos mozgalmi munkára helyezték, s mintegy mellékesen jártak csak egyetemre. Fehér Lajos két tanárának szellemi és pedagógiai hatását emelte ki, érdekes módon egyikük sem kapcsolódott szorosan vett szakjaihoz. Az egyetemre érkezvén középiskolai osztályfőnöke, Nagy József útmutatását követve egy sárréti népnyelvi- és népdal gyűjteménnyel a hóna alatt felkereste Csűry Bálint professzort.147 A kolozsvári református gimnáziumból Debrecenbe került Csűry az Európában ekkor már több évtizede folyó népnyelvi kutatásokat követve egy magyar népnyelvi atlasz elkészítését tűzte ki céljául. Emellett Debrecen és környékének, a kisebbségben élő magyarság népnyelvének és a debreceni cívisnyelvnek szótár alakjában történő felmérését és feldolgozását szerette volna elérni. 1938-ban megalapította a debreceni egyetem Magyar Népnyelvkutató Intézetét, amely hamarosan évkönyvekkel és ambiciózus kutatási programmal rukkolt elő. A professzor 1941-ben bekövetkező váratlan halála, majd a háborús események miatt sajnos nem kerülhetett sor nagy ívű elképzelései valóra váltására.148 Csűry szemlélete számos rokon vonást mutatott Györffy István törekvéseivel, aki mint láttunk a Fehér-testvérek pályafutását szellemileg és gyakorlatilag is jelentős befolyásolta.149 Csűry, Györffyhez hasonlóan egy szélesebb értelemben felfogott magyarságkutatás részeként művelte saját nyelvészeti tevékenységét és a korabeli magyar műveltség megújításában etnográfus professzor társához hasonlóan fontos szerepet szánt a népi kultúrának.150 Vagyis Fehér Lajost, bár nem Budapesten folytatta tanulmányait, mégis hasonló szellemi impulzusok érték kezdő éveiben, mint bátyját, bár feltehetően ő maga is ezeket kereste. A Népnyelvkutató Intézet szűkös anyagi forrásai miatt Csűry örömmel vette igénybe fiatal, lelkes egyetemisták segítségét. 1937 és 1938 nya146 A debreceni református kollégium tanárképző internátusának anyakönyve Tiszántúli Református Egyházkerületi Levéltár (a továbbiakban TtREL) II. 6. b. 1. Kötet 92. sorszám 147 így történt i. m. 73-74., Curriculum vitae i. m. 453., Rendőrségi vallomás 148 Csűry Bálint munkásságra lásd Szabó T. Attila-. Csűry Bálint emlékezete Bp., Magyar Nyelvtudományi Társaság, 1941.; Bakó Elemér-. Csűry Bálint élete és munkássága In: Magyar Népnyelv III. Szerk.: Bárczi Géza - Szabó T. Attila, Debrecen, k.n., 1941. 7-38.; Varga Z.: A debreceni tudományegyetem... i. m.108-110.; 241-243. 149 Ahogy Fehér Gyula több mint negyven esztendő távlatából fogalmazott: „... atyai útbaigazítást kaptunk tőle Lajos testvéremmel együtt szülőföldünk, a Sárrét hagyományainak a gyűjtéséhez. Neki köszönhettük elindításunkat nemcsak az egyetemre, hanem egész életünkre, parasztságunk, népünk szolgálatára.” Fehér Gyula: Györffy István tanítványa voltam Magyar Nemzet 1984. február 22. 6. 150 A Magyar Népnyelv II. kötetében olvashatunk arról, hogy Csűry Bálint Györffy István és az új nemzetnevelés címmel tartott előadást 1939. december 17-én a debreceni egyetem Györffyemlékestjén. 270-276.
