Századok – 2014
MŰHELY - Papp István: Útkeresés. Fehér Lajos gyermek- és ifjúkora (1917-1939) IV/1005
egyetem.132 Még nagyobb segítséget jelentett számára, hogy az 1938/39-es tanévre elnyerte a szegény sorsú, tehetséges és „nemzethű” tanulók támogatására kiírt Horthy Miklós-ösztöndíjat,133 ami 200 pengő jövedelmet jelentett.134 Ez a tény érthető módon kellemetlennek tűnhetett a Kádár-rendszer vezető politikusa számára, ezért memoárjában nem írta le az ösztöndíj nevét, csupán annyit közölt, hogy Hóman Bálint aláírásával kapta meg a 200 pengős stipendiumot.135 Ennél is érdekesebb, hogy a következő tanévben — bár az egyetem vezetése indokoltnak látta136 — már nem nyerte el a támogatást, viszont cserébe az egyetem tandíja %-ed részét elengedte.137 Azt, hogy mi állt az ösztöndíj elvesztése mögött nem tudni, esetleg politikai indokokkal is magyarázhatnánk. Hiszen ebben az időszakban Fehér Lajos már bekapcsolódott a debreceni baloldali fiatalok mozgalmába, így feltételezhetnénk, hogy nem felelt meg a Horthy Miklósösztöndíj egyik feltételéül támasztott nemzethűség követelményének. Ez azonban nincs így,138 mivel az 1939/40-es tanévben újfent megkapta a 360 pengőre emelt ösztöndíjat, amelyre harmadik helyen javasolta a beérkezett 52 kérelmet átrostáló bizottság. A javaslatra a kari tanács egyhangúlag rábólintott és a miniszter sem emelt kifogást.139 Fehér Lajos számára nem csupán a szállás, az egyetemi költségek és az élelmezés szempontjából volt fontos a rendszeres jövedelem, hanem nagy hangsúlyt helyezett a megfelelő öltözködésre is. Az írja magáról, hogy szerényen, de rendesen tudott öltözködni, sőt édesanyjának is vásárolt egy télikabátot, az elsőt a családban.140 Más, ha úgy tetszik „ideológiai oka” is volt a gondos öltözködésnek. Ahogyan Fehér egyik közeli barátja, Kovács Kálmán visszaemlékezik: „Én igyekeztem rávenni társainkat arra, hogy vasalt nadrágban, zakóban járjanak, s ha kellett kölcsön adtunk nyakkendőt, inget - ilyen csereberék voltak a FEHÉR LAJOS GYERMEK- ÉS IFJÚKORA (1917-1939) 1031 132 Jegyzőkönyv a debreceni magyar királyi Tisza István Tudományegyetem bölcsészettudományi kar tanácsának 1937. szeptember 30-án tartott, II. rendes üléséről. MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltár (a továbbiakban MNL HBML) VIII. 8. a. A debreceni tudományegyetem bölcsészettudományi karának iratai 5. kötet 133 A Horthy-ösztöndíjról lásd Papp István: A népi kollégiumi mozgalom története 1944-ig Bp., Napvilág, 2008. 105-108. 134 Jegyzőkönyv a debreceni magyar királyi Tisza István Tudományegyetem bölcsészettudományi kar tanácsának 1938. január 31-én tartott, VIII. rendes üléséről. MNL HBML VIII. 8. a. A debreceni tudományegyetem bölcsészettudományi karának iratai 5. kötet 135 jgy történt i. m. 73. 136 Az indoklás szerint a hét, másodéves ösztöndíjas közül közül csak ketten tettek alapvizsgát. Ezek egyike volt Fehér Lajos, aki dicséretes-elégséges eredménnyel zárt. Jegyzőkönyv a debreceni magyar királyi Tisza István Tudományegyetem bölcsészettudományi kar tanácsának 1938. június 25-én tartott, XVII. rendkívüli üléséről. MNL HBML VIII. 8. a A debreceni tudományegyetem bölcsészettudományi karának iratai. 5. kötet 137 Jegyzőkönyv a debreceni magyar királyi Tisza István Tudományegyetem bölcsészettudományi kar tanácsának 1939. március 14-i, VIII. rendes üléséről. MNL HBML VIII.8.a A debreceni tudományegyetem bölcsészettudományi karának iratai. 6. kötet 138 A politikai alapon történő szelekciót kizárja, hogy Fehér szobatársa, a kommunista eszmék iránt ugyanúgy érdeklődő Balogh Elemér viszont folytatólagosan megkapta a stipendiumot. 139 Jegyzőkönyv a debreceni magyar királyi Tisza István Tudományegyetem bölcsészettudományi kar tanácsának 1939. április 18-i, IX. rendes üléséről. MNL HBML VIII. 8. a A debreceni tudományegyetem bölcsészettudományi karának iratai. 6. kötet 140 így történt i. m. 73.
