Századok – 2014
MŰHELY - Papp István: Útkeresés. Fehér Lajos gyermek- és ifjúkora (1917-1939) IV/1005
1030 PAPP ISTVÁN ményt szerettek volna létrehozni, egyházi alapon.125 Akármi is volt az eredendő szándék, az intézet a kezdeti idők válságos éveit követően, éppen az 1936/37. tanévtől kezdett újból aktívan működni, köszönhetően Péter Zoltán igazgató agilis tevékenységének. Az a tény, hogy Fehér Lajos elkezdhette tanulmányait az egyetemen, már önmagában is komoly teljesítménynek számított. Bár az 1936/37-es tanév hallgatói szüleinek foglalkozás szerinti hovatartozását nem ismerjük, de rendelkezésünkre állnak az ezt megelőző tanév adatai, amelyek érdemben aligha módosultak. Ezek szerint 1935/36-ban a 299 bölcsészkari hallgató közül 13-nak a szülei tartoztak a földműves, napszámos kategóriába, ami az összlétszám valamivel több, mint 4%-a. Ha mindehhez hozzáadjuk a 14 kisbirtokos bérlő szülővel bíró diákot, a két kategóriához tartozók együttesen is éppen csak elérik az összes hallgató számának 9%-át.126 Mielőtt arra az életrajzokban szokványos és természetszerűleg nem megkerülhető kérdésre válaszolnánk, hogy Fehér Lajos tanulmányai folyamán milyen eredményeket ért el, tanárai közül kik hatottak rá, s milyen egyetemi iíjúsági-politikai mozgalmakban vett részt, megpróbálom megrajzolni, több mint hetven év távlatából Fehér Lajos egyetemi hallgató portréját. Arra a kérdésre, hogy miért jött az egyetemre és mi szeretett volna lenni, két alkalommal is szó szerint ugyanazt a választ adta: „Azzal a határozott szándékkal jöttem az egyetemre, hogy magamnak világnézetet teremtsek.”127 0 maga is elismeri, hogy első évei — tegyük hozzá a mindenkori egyetemisták elsöprő többségéhez hasonlóan — a tapogatózás, helykeresés jegyében teltek el. A Debreceni Református Kollégium Főiskolai Internátusában kapott helyet a Református Tanárképzőintézet, itt múltak el a szeghalmi környezetből majd 19 év után kiszakadt Fehér Lajos mindennapjai. A kollégiumban nagyjából 35-40 diák lakott, négyágyas szobákban. Fehér Lajos a kisvárdai Balogh Elemérrel, a kisújszállási Szabó Kálmánnal és Barla- Szabó Ödönnel került egy szobába.128 A jó tanulók a szállásért és az élelemért havi 5-7 pengőt fizettek, a kitűnőek, így Fehér Lajos és szobatársai semmit sem.129 A tandíj egyetemi tanulmányai idején mindvégig 102 pengő volt,130 ehhez járultak különböző adminisztratív kiadások is. Egyetemi évei alatt ugyanúgy meg kellett küzdenie ezeknek a költségeknek az előteremtésével, s több helyről sikerült összekalapoznia a pénzt. Kapott a Tiszántúli Református Egyházkerülettől, a szeghalmi református egyházközségtől, és magántanítványokat is vállalt.131 Az első esztendőben a tandíja negyedét, majd felét engedte el az 125 így történt i. m. 99. Hasonlóan vélekedik Fehér Lajos egyetemi évfolyamtársa, Nagy Gábor is, aki kissé gúnyosan „zsenitelepként” aposztrofálja a Tanárképzőt. Nagy Gábor: Frontjaim története Bp., Zrínyi, 1985. 36. 126 Varga Z.: A debreceni tudományegyetem...i. m. 65-66. 127 így történt i. m. 73., Curriculum vitae i. m. 453. 128 Beszélgetés Barla-Szabó Ödönnel Tóth Pál Péter: Messiások Bp., Akadémiai, 1987. 314-315. (a továbbiakban Messiások! 129 Beszélgetés Kovács Kálmánnal Messiások i. m. 257. 130 A debreceni Magyar Királyi Tisza István Tudományegyetem tanrendjei az 1936/37-es tanév I. félévétől az 1939/40-es tanév II. félévéig bezárólag. 131 így történt i. m. 72-73.
