Századok – 2014
MŰHELY - Papp István: Útkeresés. Fehér Lajos gyermek- és ifjúkora (1917-1939) IV/1005
FEHÉR LAJOS GYERMEK- ÉS IFJÚKORA (1917-1939) 1029 vács Imre patronálásával bejutott a Hársfa utcai Pro Christo Diákszövetség internátusába, így ő Budapesten tanult tovább és politikai szocializációja később Bolyai-, majd Györffy-kollégistaként ment végbe. Fehér Lajosnak gimnáziumi igazgatója, Nagy Miklós sietett a segítségére. 0 járt közben a Debreceni Református Kollégium Tanárképzőintézetének igazgatójánál, Péter Zoltánnál, aki az 1930-as évek elején még Szeghalmon tanított. Mivel ingyenes férőhelyet kapott, ezért Fehér Lajos Debrecenben végezte el egyetemi tanulmányait. Eredetileg magyar-történelem szakra szeretett volna menni, végül latintörténelem szakos lett, mert ezen a szakpáron volt üres kollégiumi hely. Alig néhány napon múlott életének ez a meghatározó fordulata, mivel 1936. augusztus 29-én kereste fel őt gimnáziumi igazgatója, Nagy Miklós. Györffy István egy nappal korábban írt támogató levelet a két testvér számára, ám ez a posta lassúsága miatt késve ért Szeghalomra.122 így Fehér Lajos nem lett a neves néprajztudós tanítványa, sem pedig az első népi kollégiumok alapító tagja. 1936. szeptember 7-én hivatalosan is felvételt nyert a Debreceni Magyar Királyi Tisza István Tudományegyetemre.123 Fehér Lajos egyetemi hallgató korában voltaképpen két intézményhez is tartozott: a Debreceni Református Kollégiumhoz és a Tisza István Tudományegyetem Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Karához. Ez a sajátos jogállás a debreceni felsőoktatás különleges helyzetével: a tiszántúli egyházkerület és a város, illetve a magyar állam lényegében 1944-ig húzódó rivalizálásával magyarázható.124 A Református Kollégium a magyar művelődés történetében játszott komoly szerepe miatt görcsösen ragaszkodott ahhoz, hogy megőrizzen valamit felsőoktatási jellegéből. Ezért a Tiszántúli Egyházkerület az 1910-es évek közepétől, lényegében az egyetem megindulásától fogva kísérletet tett egy református, vagy legalábbis protestáns tanárképző intézet felállítására. Ezt az egyetem hevesen ellenezte, végül az a kompromisszum született, hogy a Református Kollégium hozzon létre egy internátust, ahol felekezeti különbség nélkül ingyenes helyeket tartanak fenn. Némi késlekedést követően 1925-ben megalakult a Református Tanárképzőintézet, amely végül mégis külön oktatási intézményként működött. Saját szakvezető tanárai voltak, az általuk tartott órákat nem kellett az egyetemen hallgatniuk a tagoknak. Emellett teológiai ismereteik és vallásos meggyőződésük erősítésével akarták felkészíteni a diákokat a középiskolai tanári pályára. Ezért félévente egy teológiai tantárgyat is kellett hallgatniuk, vizsgával egybekötve. Fehér Lajos alighanem találóan állapította meg, hogy a református zsinat vezetői az Eötvös Collegiumhoz hasonló intéz122 így történt i. m. 69-71. 123 Fehér Lajos felvételi kérelme és Soó Rezső dékán válasza. Sárréti Múzeum Történeti Gyűjtemény T 87127.1. 124 Mindezekről lásd.- Ladányi Andor-. Az egyházak és a felsőoktatás a Horthy-korszakban Történelmi Szemle 2002. 3-4. sz. 293-329.; Csohány János: A Református Tanárképzőintézet In: A Debreceni Református Kollégium története Főszerk.: Kocsis Elemér, Bp., Magyarországi Református Egyház Zsinati Irodájának Sajtóosztálya, 1988. 258-260.; Varga Zoltán-. A debreceni tudományegyetem története I. 1914-1944. Debrecen, k.n., 1968. 22-27.
