Századok – 2014
MŰHELY - Papp István: Útkeresés. Fehér Lajos gyermek- és ifjúkora (1917-1939) IV/1005
1028 PAPP ISTVÁN tájékozódhatott a kisgazdapárt irányában. Feltehetően rendelkezett valamiféle homályos tudással az agrárszocializmusról, hallhatott egy-két mondatot a kommunistákról is a kocsmai borozgatásból kijövő földmunkásköri tagok szájából. Kovács Imre és tanárai révén találkozott a népi mozgalom eszméivel. Saját sorsa, fiatalsága, szülőfalujának gyakran nyomorúságos viszonyai minden bizonnyal a radikális politizálás szükségességét keltették benne. Ebből az alapállásból azonban sokfelé vezethetett az út, a nyilasoktól a kommunistákig bezárólag. Felteszem 1936 nyarán elsősorban nem ezek a kérdések foglalkoztatták a frissen maturált Fehér Lajost. Hanem az, hogy megpróbál-e beleilleszkedni a szeghalmi középosztályba, vagy esetleg még merészebb babérokra tör. III. 1. Debrecen, Tisza István Tudományegyetem Az érettségit követő hetekben, hónapokban nem sok jel mutatott arra, hogy Fehér Lajosból, legalábbis már 1936 őszén egyetemi polgár válhat. Szülei ellenezték továbbtanulását118 és a pénznek is eléggé szűkében állt. Mivel otthonról semmilyen anyagi támogatásra nem számíthatott, ezért nyárra elszegődött cséplőellenőrnek119 a Vésztő melletti Wenckheim-uradalomba. A következő két egyetemi szünetet szintén itt töltötte, majd a negyedikben a Bucsatelepen lévő Springer-majorban szolgált. Fehér Lajos mintha kellemetlen élményként élte volna át életének ezt az időszakát, hiszen ha alacsony rangban is, de mégiscsak a népi mozgalomban különösen gyűlölt uradalmi tisztviselő vált belőle. Ezt az ellentmondást azzal próbálta feloldani, hogy a jó kereset és koszt lehetővé tette az egyetemi megélhetési költségek egy részének összegyűjtését, és egyben alkalma nyílott az uradalmi cselédség életének alaposabb megismerésére.120 1935 nyarán ugyanabban a majorban, ahol négy évvel később Fehér Lajos szolgált, Kovács Imre töltötte be a cséplőellenőri tisztet. Élményeit Kolontó című, kevésbé ismert regényében dolgozta fel, melyben a rá jellemző heves érzelmi töltettel, némileg didaktikusán mutatta be az uradalom életét.121 Fehér Lajos nem tett le egyetemi terveiről, legfeljebb arra gondolt, hogy egy évig dolgozik, míg Gyula bátyja elkezdi tanulmányait. Végül mégis mindketten beadták felvételi kérelmüket Budapestre, a Pázmány Péter Tudományegyetemre. Mivel számukra kulcskérdés volt a lehetőleg ingyenes kollégiumi hely, az ebből adódó kényszer átírta az eredeti szándékokat. Fehér Gyula Ko-118 Curriculum vitae i. m. 452., így történt i. m. 63. A korábbi visszaemlékezésében édesapja, míg memoárjában édesanyja titkos vágyaként ír arról, hogy bátyjával együtt a szeghalmi községházán látták volna szívesen szülei. Mindkét esetben az „irodakuli” kifejezést használva érzékelteti viszolygását ettől a lehetőségtől. 119 A cséplőellenőr az uradalom gazdatisztjét helyettesítette. Átnézte az ún. mázsálási jegyzéket, amely azt tartalmazta, hogy naponta egy-egy cséplőgépnél hány mázsa gabona gyűlt össze a cséplést követően. Ezekből összeállította a napi eredményeket, ezek alapján számították ki a cséplés összeredményét. így tudták meghatározni, hogy az aratóknak mekkora mennyiségű gabona jár. Hagymási Sándor: Mezőtúri aratók Mezőtúr, k.n., 1983. 45. 120 így történt i. m. 67. 121 Kovács Imre: Kolontó Bp., Cserépfalvi, 1939. A regény főszereplője maga az író, Takács Endre néven. Az intéző Hajdú Lászlót Fehér Lajost is megemlíti memoárjában, míg Féja Géza Héjjá Bélaként tűnik fel.
