Századok – 2014
MŰHELY - Papp István: Útkeresés. Fehér Lajos gyermek- és ifjúkora (1917-1939) IV/1005
1024 PAPP ISTVÁN rótta fel, hogy a tanulók egyoldalúan csak a protestánsok helyzetével foglalkoztak, s nem érintették a katolikusokat. Majd hozzáfűzte: „A befejezésnél érdemes lett volna látnunk, hogy miként vélekedik a kérdésről a mai viszonyok közötti állásában egy leendő középosztálybeli iíjú. Ki is tűzte három tanuló befejezésül a kérdés mai állását /Fehér Lajos, Futó József, Nagy Benjámin/, de hozzászólásaikban nem merítik ki a kérdést.” Végül Fehér Lajos jó osztályzatot kapott a dolgozatára, mely történelmi témája ellenére magyar írásbeliként bíráltatott el. A latin és a német fordítást viszont jeles eredménnyel zárta. Csakúgy, mint minden szóbeli vizsgáját, amelyeket magyarból, latinból, történelemből, mennyiség- és természettanból kellett letennie. így végezetül kitüntetéssel érettségizett, két másik osztálytársával egyetemben. Ez önmagában nem csupán a tudását tükrözte, hanem saját maga és családja elszántságának a gyümölcse is volt. Az 1928-ban még 41 fővel induló osztályból végül 22-en tettek érettségi vizsgát. A gimnázium nyolc esztendejéből az első négy bizonyult különösen embert próbálónak, mivel 1932 szeptemberére 16 fővel csökkent az induló osztálylétszám. Feltehető, hogy nem véletlenül a gazdasági válság kritikus esztendeiben tűntek el az értesítőkből a szeghalmi gimnázium diákjai. II. 5. Politika Szeghalmon Mielőtt tovább követnénk Fehér Lajos életútját, mely végül a debreceni Tisza István Tudományegyetemre vezetett, álljunk meg egy pillanatra, s nézzük meg, hogy mi volt az, amit magával hozhatott Szeghalomról politikusi pályájára. Érték-e őt életre szóló hatások, kapott-e valamilyen maradandó eszmei, világnézeti útravalót családjától, tanáraitól, barátaitól? Már az előbbiekben is láthattuk, hogy Fehér Lajos memoárjában tudatosan törekedett arra, hogy egészen gyerekkoráig visszamenően igazolja saját, egyenes vonalú politikai pályafutását. Azonban családjával kapcsolatban kissé szégyenkezve önmaga előtt, így nyilatkozott: „Ha már 1919-nél tartunk, meg kell említenem, hogy szűkebb rokonságom, apai s még inkább anyai rokonságom mellett — annak ellenére, hogy földhöz ragadt szegénynépek voltak — úgy húzott el a Tanácsköztársaság forradalmi vihara, hogy szempillájuk se rezzent.”98 99 Vagyis családi örökségként aligha hozhatott magával bármiféle — a faluhoz talán még leginkább illő — agrárszocialista radikalizmust sem. Édesapja ugyan több éven keresztül a Szeghalmi Földmívelő Munkáskörjegyzője volt, de ez önmagában nem jelentett nagyon markáns politikai elkötelezettséget. Az egyesület alapításának időpontja nem tisztázott. Bizonyos források szerint 1896-ban hozták létre, és akkor már tagjai meg is ünnepelték május 1-jét." A levéltári iratok között viszont két, egymással csaknem szó szerint megegyező alapszabályt találtam, melyik közül az egyik 1899-ből, a másik 1902-ből származik.100 98 így történt i. m. 19. 99 Dr. Pásztor József-. Adatok Szeghalom munkásmozgalmi múltjából In: Sárréti írások II. Szerk.: Miklya Jenő, Szeghalom, Sárréti Honismereti és Közművelődési Társaság, 1975. 171. 100 A Szeghalmi Földmívelő Munkásegylet alapszabályai MNL BéML IV B. 424 Egyesületi alapszabályok. 14. doboz
