Századok – 2014
MŰHELY - Papp István: Útkeresés. Fehér Lajos gyermek- és ifjúkora (1917-1939) IV/1005
FEHÉR LAJOS GYERMEK- ÉS IFJÚKORA (1917-1939) 1025 Ezekben az alábbiakat olvashatjuk: „Az egylet czélja tagjait felvilágosításban és oktatásban részesíteni, köztük a tudományt, művelődést és társas szellemet fejleszteni.” Mindezt felolvasásokkal, könyvtárral, hírlapok előfizetésével és „társas mulatságokkal” kívánták elérni. A jegyző feladatát az alábbi módon határozták meg: „A jegyző az ülések és közgyűlések jegyzőkönyvét vezeti és köteles minden írásbeli munkás levelezést végezni.” A Körnek saját iratanyaga, esetleges jegyzőkönyvei nem maradtak fenn, működéséről csupán a korabeli szeghalmi sajtóból nyerhetünk szórványos értesüléseket. Azt a feltevésünket, hogy a Körben sokkal inkább az asztal melletti politizálás, iszogatás, alkalmi vacsorák és ismeretterjesztő előadások dominálhattak erősíti, hogy a Békés vármegye ellenzéki mozgalmait gondosan ellenőrző főispán iratai között csupán egy alkalommal bukkan fel az egyesület. 1923-ban az akkor 320 tagot számláló Szeghalmi Földmívelő Munkáskor testületileg csatlakozni kívánt a Magyarországi Szociáldemokrata Párthoz. Mivel a Bethlen-Peyer paktumban a szociáldemokraták lemondtak a vidéki szervezkedésről, a tervezett belépést Kiss László főszolgabíró megtiltotta, sőt a Kör feloszlatásával fenyegetőzött. Ennek hatására a vezetőség visszakozni kényszerült.101 Néhány évvel később Tarsoly Zsigmond, aki ekkor az egylet elnöki tisztét töltötte be, azzal indokolta a visszalépést, hogy nem tudták volna kifizetni a fejenkénti havi 30 fillér tagdíjat. Majd azt is hozzátette: „Valamikor harcos kedvem volt, csendőrökkel is álltam már szembe a népért. De rájöttem, hogy a szocialista párt, mely nem áll nemzeti alapon, nem árulhat a mi gyékényünkön.”102 Fehér Lajos emlékeiben érdekes módon éppen Tarsoly Zsigmond jelenik meg olyan személyként, mint aki elősegítette a „szocialista eszmék irányába való fejlődését.” Állítása szerint sokat beszélgetett az öreg agrárszocialistával, sőt a Kör könyvtárában olvasta először a Mi a szocializmus? című brosúrát, amelyből első ideológiai gyúanyagát nyerte.103 Az édesapa, id. Fehér Gyula csupán közvetve, barátai révén befolyásolta fia politikáról alkotott véleményét, akik sorában Tarsoly mellett a korábban bemutatott Szeghalmi Gyula nevét említhetjük. Csupán Fehér Lajos egyik magántanítványa emlékezett úgy, hogy „...a Gyula bácsi, az apjuk nagyszájú bolsevik volt, olyan, aki osztályharc elméletet hirdetett, különösen, mikor berúgott egy kicsit.”104 Az alkalmi kocsmai politizálás könnyen megeshetett, mindenesetre sohasem fordult olyan komolyra, hogy Fehér Lajos érdemesnek tartotta volna memoárjában felidézni. Sokkal inkább úgy tűnik, hogy az amúgy sem túlságosan radikális Földmívelő Munkáskor a szerveződő kisgazda mozgalom irányába nyitott. A faluban 1931 novemberében alakult meg a Független Kisgazdapárt helyi szervezete, s ügyvezető alelnöknek Szeghalmi Gyulát, egyik alelnökének a korábban szociál101 Kiss László főszolgabíró levele Békés vármegye főispánja részére, 1923. február 14. MNL BéML IV B. 401. b. Békés Vármegye Főispánjának iratai Munkásmozgalmi Iratok93. doboz 5-123. ein. szám. 102 Riport Tarsoly Zsigmonddal Szeghalomvidéki Hírlap 1931. szeptember 6. 3. 103 jgy történt i. m. 54-55. 104 Futó Barnabás-interjú, készítette Eörsi László 1993-ban. OSZK 1956-os Intézet Oral History Archívuma 526. sz. 8.
