Századok – 2014

MŰHELY - Papp István: Útkeresés. Fehér Lajos gyermek- és ifjúkora (1917-1939) IV/1005

A következő esztendőben már jóval hosszabb és elmélyültebb szöveg je­lent meg Fehér Lajos tollából: az időjárásra vonatkozó szeghalmi népi megfi­gyelésekről írt.94 A kedves kis írás kiindulópontja az, hogy a magyar gazdálkodó rádió nélkül is meg tudja határozni, hogy milyen időjárásra számíthat a sok év­százados megfigyelésekre támaszkodva. Ugyanebben a Diákalbumban sorra vették a VI. osztály tagjait, s egy osztálytársa így jellemezte a 16 éves Fehér La­jost: „...ott ül az első pad bal oldalán, a kis szemüveges professzor mellett. Fel­tűnő, fekete arcszínéről és kócos boglyas hajáról ezer fiú között is meg lehetne ismerni. Lássuk most már belső tulajdonságait. Legelőször is meg kell említeni, hogy jeles tanuló. ... O is benne van minden csínyben, amit diákagy tervez és minden diákturpisságban vezető szerepet játszik.”95 Természetesen egy osz­tályfőnöki felügyelettel megjelent diákévkönyvből csupán ilyen sablonos jel­lemzést kaphatunk: a jó tanuló, de mégis diákként viselkedő nebuló alakját. Fehér Lajos hetedikes gimnazista korában három írással is jelentkezett a Diákalbum harmadik kötetében. Ezek között találunk egy rövid betyártörténe­tet, a már idézett, aratásról szóló dolgozatot és egy szilveszteri és újévi mulatsá­gokról szóló leírást. Ez utóbbiból szeretnénk egy kisebb részletet idézni, amely ékesen példázza Fehér Lajos gördülékeny és élvezetes stílusát: „Az esztendő utolsó napja ünnepszámba megy faluhelyen. Az emberek délután három óra tájban veszik a bekecsüket, a gyerekek a vastag kabátjukat, az asszonyok pedig meleg kendőiket és sietnek a templomba. Hálát adnak az Istennek, hogy ezt a nyomorúságos esztendőt megengedte élniök minden nagyobb baj nélkül. Temp­lom után hazamennek. Az asszonyok kisütik a hagyományos rétest, túrósat, al­másat, vagy diósat. Sütés előtt az asszonyok a rétestésztába annyi liba- vagy tyúktollat szúrnak, ahány tag van a családban: mindegyik toliról megjegyzik kié. Ha valakinek a tolla leég torzsáig a forró kemencében, akkor az illető meg fog halni a következő esztendőben.”96 A Diákalbumokban való szárnypróbálga­tásai két szempontból is maradandó hatást gyakoroltak Fehér Lajos életére. Először is felélesztették benne a néprajz, az akkoriban még élő népi kultúra iránti érdeklődését, ami egy korabeli ifjú számára természetszerűen együtt járt a népi mozgalom alkotóinak felfedezésével és megbecsülésével. Ez a hatás élet­hossziglan kitartott. Másodszor pedig ezekben a leírásokban, melyek közelebb állnak a klasszikus riporthoz, mint a tudományos igényű néprajzi gyűjtéshez, az újságíró Fehér Lajos első megnyilatkozásait is olvashatjuk. Hosszú évek kitartó fáradozásaira az érettségi vizsgával tette fel a pontot Fehér Lajos.97 1936. május 15. és 17. között került sor az írásbeli vizsgákra. Történelemből „A vallásügy fejlődése a Habsburgok alatt” címmel kellett fogal­mazást készíteni. A dolgozatokat elbíráló Pásztor József általános hibaként FEHÉR LAJOS GYERMEK- ÉS IFJÚKORA (1917-1939) 1023 94 Népmeteorológia In: Diákalbum. Szerkesztik: a Ref. Péter András Gimnázium VI. osztályá­nak tanulói Szeghalom, 1934. 54-58. 950sztályunk írásban és képben Diákalbum. Szerkesztik: a Ref. Péter András Gimnázium VI. osztályának tanulói Szeghalom, 1934. 116. 96 Hogyan töltik az év utolsó napját falun? Diákalbum. Szerkesztik: a Ref. Péter András Gim­názium VII. osztályának tanulói Szeghalom, 1935. 109. 97 A szeghalmi Református Péter András Gimnázium érettségi vizsgálatának iratai, 1936. júni­us Péter András Gimnázium Iskolatörténeti Gyűjteménye, Szeghalom

Next

/
Thumbnails
Contents