Századok – 2014

MŰHELY - Papp István: Útkeresés. Fehér Lajos gyermek- és ifjúkora (1917-1939) IV/1005

FEHÉR LAJOS GYERMEK- ÉS IFJÚKORA (1917-1939) 1021 a korabeli szeghalmi sajtóban közzétett cikkek teljes mértékben igazolják. Már az indulást is megkönnyítette, hogy Fehér Lajos és a gimnáziumot vele együtt kezdő fivére, Gyula tandíjfizetési kedvezményt kapott.79 Fehér Lajos meg is há­lálta a bizalmat, hiszen karácsonykor már arról olvashatunk, hogy 4 társa mel­lett ő is könyvjutalomban részesült Tóth Béla főszolgabíró adományából.80 Szorgos munkálkodásának köszönhetően már a második félévtől fogva tandíj­­mentességet élvezett,81 amelyet az érettségi idejéig meg is őrzött. Az első év vé­gén csaknem jeles bizonyítványt kapott, csak énektudását és írásbeli dolgozata­inak külalakját értékelték jóra. A maga és a szülei örömét minden bizonnyal fo­kozta, hogy egy magánadományozó jóvoltából 10 pengő pénzjutalomban is ré­szesült.82 Bármennyire is jól tanult azonban Fehér Lajos, sőt Gyula bátyja is, az ez­zel járó anyagi kedvezményekkel együtt is nagyon megterhelték a család szű­kös költségvetését az iskolával járó kiadások. Éppen ezért különféle módsze­rekkel megpróbáltak magukon segíteni. Bár tandíjat nem, de beiratkozási díjat fizetniük kellett, ennek árát a nyári mezőgazdasági munkával, az aratással és a csépléssel keresték meg a Fehér-testvérek.83 Hogy bírja a tanulással járó meg­terhelést, Fehér Lajos másodikos korában a szeghalmi főszolgabíró családjánál evett, ahol jótékonyságból külön főztek számára. Mindez inkább keserű emlék­ként rögzült: „Külön főztek a cselédnek is, de az én kosztom még az övénél is rosszabb volt.”84 Bár az értesítők tanúsága szerint nem romlott csaknem jeles bizonyítványa, sőt 1931-ben az iskola 8. legjobb tanulója volt,85 s rendszeresen kapott az évzárókon 10-15-20 pengőt, mégis állandón körüllengte az iskola kényszerű abbahagyásának veszélye. Hogy mindez akkoriban mennyire nyo­masztotta őt, nem tudjuk, de néhány évvel később így írt minderről: „Termé­szetesen abban az akaratban, hogy mielőbb a magam embere legyek, az alapve­tő indítóok adott szociális viszonyaim kényszerítő ereje volt, amelynek időn­kénti józan felmérése elől sosem térhettem ki, ha tovább akartam tanulni. Azt pedig akartam. De nem kerülhették ki a figyelmem azok a fojtott, palástolt összetűzések, emésztő rágódások, amelyek apám és anyám közt — éjszakákon különösen — időnként kiújultak. ... Apám elégedetlenkedett, hogy más szegény ember gyerekei ilyen korban már sokat keresnek, hazakeresnek, mi már na-79 A szülők úgy döntöttek, hogy nem csupán Lajost, hanem a hat elemit már elvégzett Gyulát is beíratják a gimnáziumba. így történt i. m. 25-26. Az első félévben a református tanulóknak 25 pengőt, a nem reformátusoknak 37 pengő 50 fillért kellett fizetniük. Ennek 50%-át engedték el a Fe­hér-testvérek esetében. Az első félévi tandíjfizetési kedvezmények a Péter András reálgimnázium­ban. Szeghalomvidéki Hírlap 1928. szeptember 23. 2. 80 A Péter András cserkészcsapat karácsonyi ünnepe Szeghalomvidéki Hírlap 1928. december 23. 6. 81 Tandíjmentességi kérelmek elbírálása a reálgimnáziumban Szeghalomvidéki Hírlap 1929. február 17. 1-2. 82 A szeghalmi református Péter András Gimnázium értesítője az 1928/29. tanévről. Összeáll.: Nagy Miklós igazgató, Békéscsaba, Tevan Nyomda és Kiadóvállalat 83 így történt i. m. 27. 84 Curriculum vitae i. m. 450. 85 A Péter András reálgimnázium tanulóinak rangsora. Ekkor még Gyula a 7. helyen állt, de a későbbiekben picit lemaradt öccse eredményei mögött. Szeghalomvidéki Hírlap 1931. január 11. 1-2.

Next

/
Thumbnails
Contents