Századok – 2013
A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT 2012. ÉVI VÁNDORGYŰLÉSE - Paksy Zoltán: A konzervativizmus társadalomtörténete Zala megyében III/655
656 PAKSY ZOLTÁN szönhették felemelkedésüket.4 Utóbbiak legismertebb példája a jobbágyi sorból birtokos nemesi családdá vált Deák família. A század második harmadától azonban, párhuzamosan a békeidő tartóssá válásával és a konszolidáció folyamatával, ez a fluktuáció megállt, a társadalom különböző rétegei között megerősödtek a zavaros időkben könnyebben átjárható válaszfalak. Zárt, családi kapcsolatai révén összefonódott oligarchia jött létre, amelybe a felemelkedés már rendkívül nehézzé vált.5 A megye vezető tisztségeit a nagy- és középbirtokos családok tartották kézben, úgy, hogy egy-egy család tagjai sok esetben több tisztséget is betöltötték. Ez a réteg 1819-ben a teljes nemességen belül 12-13%-ot, néhány száz főt tett ki.6 Ekkorra alakult ki az a zalai nemesi társadalom, amely a 19. század közepéig azonos volt a megye politikai társadalmával,7 s amely a 20. század közepéig szilárdan őrizte közéleti befolyását és kézben tartotta a vármegye politikai irányítását. Ezek közül a nemesi családok közül több példát is említhetünk, így a Hertelendy famíliát, amelynek 17 tagja töltött be a 18-20. században fontos vármegyei tisztséget, a tucatnyi főszolgabíró mellett két főispán, két alispán és két árvaszéki elnök került ki a soraikból.8 A Bogyay család egy tagja a Bachkorszak megyefőnöki tisztéig, 14 más tagja pedig különböző (fő)szolgabíróságokig jutott. Alispánt adott az Árvay, a Barcza, a Csertán, a Csutor, a Deák, a Forintos, a Mesterházy, a Sümeghy és a Tarányi família. Főispán a Gyömörey, a Novák, a Skublics, a Svastits és a Tarányi családból került ki, míg a Thassyak között vármegyei tiszti főügyészt és tiszti főorvost láthatunk. A felsorolt családok több generációja került fontos vármegyei tisztségbe, amely mellett más fontos politikai funkciókat is elláttak, például országgyűlési követséget-képviselőséget (Bogyay, Deák, boldogfai Farkas, Forintos, Gyömörey, Hertelendy, Skublics, Tarányi, Thassy stb.). Igen nagy létszámú és befolyásos volt még a Czigány, a Dervarics, a Plihál és a Séllyey család is. Szemléletesen festi meg ezt a képet a 19. század elejéről írva Szekfű Gyula: „A vármegyék közéletét ez időben majdnem kizárólag a középnemesség politikai működése tölti be, annak pillanatnyi irányait a birtokos családok egymáshoz való viszonyai szabják meg. Szinte ujjainkon összeszámlálhatnók azon neveket, amelyekkel egy-egy vármegyében vezető helyen találkozunk. [...] Egy-egy ilyen hatalmas család nemcsak a kiterjedt birtokától és befolyásától függő egyéb nemesi szavazókkal: ügyvédekkel, esküdtekkel, papokkal, szomszédokkal stb. is felvonulván, középkori családi viszályok küzdterévé tette a nemesi fórumot, hol tehát a nemesi egyenlőség mellett is a valóságban néhány család hatalma döntött. A bocskoros nemesség pedig ellenkezés nélkül követte az egymással szemben álló nemzetiségek egyikét vagy másikát, nemcsak mert hiányos műveltsége folytán politikai problé-4 Uo. 42. 5 Uo. 6 Degré A.: Zala megye vezetőségének i. m. 47. 7 A politikai társadalom fogalom definícióját ld. Szabó Dániel-. Politikai társadalomtörténet - a politika társadalomtörténete. In: Bevezetés a társadalomtörténetbe. Szerk. Bódy Zsombor és Ö. Kovács József, Osiris, Bp., 2003. 373. 8 Forrás: Zala megye archontológiája 1138-2000. Szerk. Molnár András, Zala Megyei Levéltár, Zalaegerszeg, 2000. (Zalai Gyűjtemény 50.). A szolgabíróságnál kisebb tisztségeket nem említve.
