Századok – 2013
A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT 2012. ÉVI VÁNDORGYŰLÉSE - B. Szabó János - Sudár Balázs: "Independens fejedelem az Portán kívül" II. Rákóczi György oszmán kapcsolatai. Esettanulmány az Erdélyi Fejedelemség és az Oszmán Birodalom viszonyának történetéhez (2. rész) IV/931
972 B. SZABÓ JÁNOS - SUDÁR BALÁZS erdélyi, sem a Habsburg követjelentésekben nem találni utalást, és minthogy erre utólag II. Rákóczi György sem hivatkozott „mentségei’ között, valószínűsíthető, hogy ha esetleg valóban tárgyaltak, sőt már meg is egyeztek, vagy esetleg meg is vesztegették ez ügyben a hivatalban lévő nagyvezírt, a fejedelem diplomatái 1656 nyarán formális engedély kiadását aligha tudták elérni. Az év szeptemberében pedig a soron következő jelentős velencei tengeri győzelem hírére alig két és félhónapnyi isztambuli tartózkodás után Bojnujarali Mehmedet is leváltották. Az erdélyi diplomaták pedig éppenséggel nagyon is nagy megnyugvással fogadta a szerintük túlontúl mohó és pénzsóvár öregúr bukásának hírét.102 Isztambul: Köprülü Mehmed első győzelmei (1656. szeptember-1657. november) Az új nagyvezír helyzete cseppet sem volt szilárd - az igazi „Köprülükorszak” csak később bontakozott ki. Mehmed öreg volt (elmúlt 70 éves), ráadásul műveletlen, nem bírt politikai táborral, s az egyetlen hozzá kapcsolódó nevezetes esemény sem vált dicsőségére: az anatóliai felkelők — akiknek leverésére kiküldték — elfogták. Megválasztásakor a vezírek állítólag így sopánkodtak: „Hová jutott a birodalom, hogy már egy Köprülü is nagyvezír lehet? Süllyedhetünk-e még lejjebb?” Az a tény, hogy hatalmon tudott maradni, két tényezőnek köszönhető: egyrészt szilárd akaratának, másrészt annak, hogy az udvar (illetve személyesen Turhán válide) nem hátrált ki mögüle, mint annyi más elődje mögül. Az első erőpróba alig egy héttel kinevezése után várt a birodalom új vezetőjére: a kádizádeliknek nevezett prédikátorok támadásba lendültek, s újabb pogromokat terveztek a dervisek ellen. Köprülü Mehmed megüzente nekik, hogy álljanak el terveiktől. Nem tették, a nagyvezír pedig lesújtott rájuk: vezetőiket elfogták és Ciprusra száműzték. Mehmed ezután gyors tisztogatásba kezdett. Eltávolította például a szultáni személyes lakosztály, a haszoda agáját, s a helyére egyik párthívét nevezte ki. Elődjét, Bojnujarali Mehmedet száműzte (előbb Kanizsára, majd Maikarába), a Bozdzsaadát feladó Abaza Ahmed pasát pedig Turhán válide szultánnal ápolt szoros kapcsolata ellenére kivégeztette. A keménykezű kezdetek a szokásos reakciót váltották ki: a különböző, érdekeikben sértett csoportosulások új nagyvezír után néztek. A szeráj agáinak választása a velencei támadás idején egyedüliként erélyesen fellépő katonai vezetőre, a rettegett, de tehetséges Szejdí Ahmed pasa tengernagyra esett. Köprülü nem teketóriázott sokáig, 1656 decemberében Ahmedet leváltotta, és a meglehetősen rosszul álló boszniai végvidékre küldte. Hamarosan — szintén 102 Ivanics Mária: Melek Ahmed pasa 1657. évi lengyelországi hadjárata. In: Szerencsének elegyes forgása i. m. 288.; Bojnujarali Mehmed kapcsán más ügyekben is szállongtak ilyesféle hírek: „az anglus, gallus tolmácsait hivatván minap császár csak alig menekdtenek meg, hogy fel nem akasztatta, mert azzal vádolták volt be, hogy az vén mázul vezérnek az 8 kezek általa ígírtek volt százezer aranyat, csak tanácsolja az császárnak az szárazon hadat ne indítson az olaszok ellen, kiért az vén vezért Lupul mellé az Jedikuláhan vitték.” Harsányi Nagy Jakab jelentése, 1656. szeptember 27. MHHD 23. 474.; Balogh Máté és Harsányi Nagy Jakab jelentése, 1656. szept. 16. MHHD 23. 710.