Századok – 2013
A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT 2012. ÉVI VÁNDORGYŰLÉSE - B. Szabó János - Sudár Balázs: "Independens fejedelem az Portán kívül" II. Rákóczi György oszmán kapcsolatai. Esettanulmány az Erdélyi Fejedelemség és az Oszmán Birodalom viszonyának történetéhez (2. rész) IV/931
973 Szejdí Ahmed nevét visszhangozva — az udvari szpáhik lázadtak fel ellene, de mozgalmukat leverte, támogatóit kivégeztette. Kisvártatva az agák újabb nagyvezír-jelölttel álltaik elő, Szijávus Musztafa damaszkuszi pasával, akit azonban Köprülü Mehmed azonnal a krétai hadszíntérre vezényelt. Amikor az utóbbi — tartománya állapotára hivatkozva — nem akart hadba szállni, lázadás vádjával kívánta kivégeztetni. Az ítéletet az uralkodó helybenhagyta, de Köprülü ideiglenesen elhalasztotta annak végrehajtását. A zúgolódó háremagákkal viszont néhány hónap elmúltával leszámolt. Időközben előkerült egy levél, amelyben a konstantinápolyi pátriárka lázadásra bíztatta a havasalföldi vajdát. Állítólag úgy vélte, hogy az oszmán állam és az iszlám hit órái meg vannak számlálva, s eljött a keresztények visszatérésének ideje. Köprülü most sem tétovázott: a pátriárkát elfogatta, vagyonát elkobozta, őt magát pedig 1657 márciusában felakaszttatta, s az ortodoxia jogait erősen megnyirbálta. A nagyvezír kezessé tette az oszmán értelmiséget is. A zűrzavaros helyzetben kinevezett Hanefí efendit gyorsan leváltatta, helyére Bálízáde Mehmed került 1656. november 21-én. Mivel azonban Köprülü Mehmed terveihez nem volt elég határozott, fél év múlva tőle is megszabadultak. A megfelelő jelölt azután Boleví Musztafa efendi lett, aki két évig (1657 májusától 1659 márciusáig) zökkenőmentesen együttműködött a nagyvezírrel, ha szükség volt rá, mindig előállította a kellő vallási határozatot — ezzel támogatva a rendteremtés nagy munkáját. 1659-ben azonban nála is betelt a pohár, a krétai hőst, Deli Hüszejn pasát nem volt hajlandó elítélni — már csak azért sem, mert Köprülü minden kendőzés nélkül valamiféle ürügy megtalálására szólította fel, amivel ellenlábasát elteheti láb alól. Ez az ámokfutásnak tűnő intézkedéssorozat korábban alighanem gyors bukáshoz vezetett volna, ám a közeledő velencei flotta ezúttal „megmentette” az erőskezű nagyvezírt. Köprülü Mehmed ugyanis az előző évben elveszett helyére képes volt új hajóhadat felszerelni, s 1657 júliusában jókora vereséget mért a keresztényekre. Augusztus 31-én Bozdzsaadát, novemberben pedig Limnoszt is visszaszerezte, ezzel az Isztambult fenyegető közvetlen veszélyt sikerült elhárítania. A vitathatatlan politikai és katonai sikerekkel pedig egyúttal saját hatalmát is alaposan megerősítette. II. RÁKÓCZI GYÖRGY OSZMÁN KAPCSOLATAI Erdély: egy új korszak hajnalán? (1656. szeptember-1657. november) Az újabb nagyvezír-változás után az európai diplomaták— az előzmények ismeretében — nem látták egyelőre semmi jelét, hogy a birodalom válságos állapota majd éppen ennek a sokak által alkalmatlannak tartott öregembernek a révén fog drámaian javulni. A francia rezidens, De la Haye még azt sem látta szükségesnek, hogy tiszteletét tegye az általa csupán „átmeneti megoldásnak” vélt új nagyvezírnél, aki ezt sohasem bocsátotta meg a francia diplomatának. De la Haye emiatt soha többé nem juthatott Köprülü színe elé, sőt 1658-ban még rövid időre le is tartóztatta a nagyvezír. A Habsburg rezidens, Simon Reniger ugyan felkereste őt, de ő rá sem tett valami mély benyomást a vezír.103 103 Kármán G.: Egy közép-európai Odüsszeia i. m.
