Századok – 2013
A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT 2012. ÉVI VÁNDORGYŰLÉSE - B. Szabó János - Sudár Balázs: "Independens fejedelem az Portán kívül" II. Rákóczi György oszmán kapcsolatai. Esettanulmány az Erdélyi Fejedelemség és az Oszmán Birodalom viszonyának történetéhez (2. rész) IV/931
970 B. SZABÓ JÁNOS - SUDÁR BALÁZS mélyében egy olyan jelentéktelennek számító vezír nyerte el a hárem kegyelméből a nagyvezíri pecsétet, akinek az előző évben még ajándék sem jutott az erdélyiektől. 1656 márciusában pedig a platános felkelés során megbukott az egész addigi szerájbeli hatalmi centrum, s a szultán befolyásos dajkájától, illetve annak férjétől kezdve a lázadók mindenkit meggyilkoltak, akit nemrégiben Rákóczi meg akart nyerni magának a szerájban.96 A Harsányi Nagy Jakab köré szerveződő új isztambuli hálózatnak ennyi idő alatt komoly belső és külső problémákkal is szembe kellett néznie. Rákóczi „kéme” — a török közegben álruhában feltűnés nélkül is elvegyülni képes deák — nagyon sokak érdekeit sértette, s a „szakpolitikusi” szerepkörökbe való rendszeres beavatkozása is visszatetszést keltett.97 Ráadásul elvesztette a román vajdaságok kapitiháinak támogatását is, mivel 1655-ben Constantin §erban vajda megrendült hatalmát látva Harsányi elkezdte támogatni portai kapcsolata, Mihnea aspirációit a havasalföldi trónra. Bár mindhárom államnak megvolt a maga külön — időnként részleges átfedésekkel — működő portai hálózata, Harsányi igyekezett minél több anyagi forrást megszerezni saját kapcsolatai számára, miközben kíméletlenül kritizált mindenki mást.98 1656 nyarán azután az akkori isztambuli kapitiha, Balog Máté összefogott Zülfikár agával és a moldvai vajda kapitiháival, és megpróbálták rábizonyítani Harsányira és Mihneára, hogy a bebörtönzött Lupu állandó visszatérési próbálkozásairól csupán maguk által kitalált hírekkel traktálták megbízóikat, így a deák pozíciói egy időre alaposan megrendültek. A változékony portai viszonyok között kapcsolati hálója is erodálódott: 1656 februárjának elején a válide kihajájának hi96 Várady István jelentése, 1655. aug. 19. EEKH I. 551.; Harsányi Nagy Jakab jelentése, 1655 aug. 10. EEKH I. 552.; „Cosztandin Julian” jelentése, 1655. aug. 21. EEKH 554.; a nagyvezírről: Reniger, 93.; Harsányi azt írta haza, „hogy nagyságodat haszontalan költségbe ne ejtsük; ha nem tudtam volna az porta változott állapotját, az nagyságod parancsolatja szerént az kapudsi pasának, kizlár agának, bosztandzsi pasának, kik oda vannak, adtunk volna héjában”. Harsányi Nagy Jakab jelentése, 1656. márc. 23. MHHD 23. 343-344. 97 Az 1656. évi kapitiha, Balogh Máté állítólag azt mondta: egy rossz deák után ő nem jár; nem vagyok én [azaz Harsányi] kapikihája, hogy az nagyságod dolgait én velem közölje”, „Zöldfikár agának az mondotta, engemet nagyságod csak kémnek tart az kapikihák mellett és az császár portáján”. Harsányi Nagy Jakab jelentései, 1656. jún. 15. MHHD 23. 707.; Zülfikár „eleitől fogva mesterkedett, hogy ittbenn az portai állapatot tudó szolgája nagyságodnak senki ne legyen, mindenek ő általa menjenek végben”. Harsányi Nagy Jakab jelentése, 1656. jún. 27., szept. 27. MHHD 23. 397-398., 475.; Márpedig - mint azt a Habsburgok isztambuli diplomáciájának berkeiben lezajlott egyes esetek is jelzik, az ilyesfajta egzisztenciális összefonódások rendkívül erős köteléket jelentettek a felek között: Hiller István: A tolmácsper. In: Perlekedő évszázadok. Tanulmányok Für Lajos történész 60. születésnapjára. Szerk. Horn Ildikó. Bp. 1993. 147-186.; a császári követség tolmácsából az Oszmán Birodalom első keresztény főtolmácsává váló, Panajótisz Nikúsziosz karrierje pedig azt igazolja, hogy Zülfikár félelmei/vádjai sem lehettek teljesen megalapozatlanok: Balogh Máté jelentése, 1656. jún. 19. MHHD 23. 381.; Harsányi Nagy Jakab jelentése, 1656. dec. 21. MHHD 23. 508. 98 Az Erdélyi Házon belüli ellentétekről: Kármán G.: Egy közép-európai Odüsszeia i. m. 80-95.; a hálózatok „összedolgozásáról”: Gheorghe íjtefan levele II. Rákóczi Györgyhöz, 1656. jan. 4. Veress E.\ Documente i. m. 10. k. 303.; Gheorghe íjtefan levele II. Rákóczi Györgynek, 1656 eleje [márc.] EÉKH II. 79.; Constantin Serbán levele II. Rákcózi Györgynek, 1656. szept. 7. MHHD 23. 461.; Harsányi Nagy Jakab jelentése, 1656. nov. 8. MHHD 23. 495.; a moldvai vajda bírálata: Harsányi Nagy Jakab jelentései, 1656. febr. 3. márc. 23. MHHD 23. 308., 343.; a vajdafi szándékairól: Harsányi Nagy Jakab jelentései, 1655. jún. 14. TT 1889. 668., 1655. okt. 2., 1656. ápr. 26. MHHD 23. 254., 362-363., Kármán G: Mihnea támogatói i. m.
