Századok – 2013
A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT 2012. ÉVI VÁNDORGYŰLÉSE - B. Szabó János - Sudár Balázs: "Independens fejedelem az Portán kívül" II. Rákóczi György oszmán kapcsolatai. Esettanulmány az Erdélyi Fejedelemség és az Oszmán Birodalom viszonyának történetéhez (2. rész) IV/931
962 B. SZABÓ JÁNOS - SUDÁR BALÁZS sejhüliszlámmá Hüszámzáde Abdurrahmánt, kapudánná pedig Kara Murád régi barátját, Zumazen Musztafát nevezték ki. Az új nagyvezír megpróbált eleget tenni ígéreteinek: az adóbérlőket visszahelyezte posztjukba, az elbocsátott janicsárokat és udvari szpáhikat visszavette a szolgálatba. Mindez ugyanakkor a pénzügyi helyzet azonnali összeomlásához vezetett, Kara Murád „új’ rendszere alig három hónap alatt tarthatatlanná vált. Mivel időközben bizalmasa, Zurnazen Musztafa kapudán is vereséget szenvedett a tengeren, a nagyvezír inkább lemondott, s 1655. augusztus 19-én a mekkai zarándoklatára hivatkozva damaszkuszi pasává neveztette ki magát. Út közben azonban megbetegedett és meghalt. Az újabb nagyvezírt, az ifjú Örmény (Malatjali) Szülejmánt még Murád jelölte ki, de hatalmának hátterében régi barátja, a válide kethüdája, Mimár Kászim aga, illetve a hárem fekete agái álltak.76 Bár Szülejmán a kilátástalan anyagi helyzetet látva gyorsan le akart mondani, de pártfogói egy ideig nem engedték, sőt helyzetének megerősítése végett még a frissen megözvegyült Ajse szultánt is hozzáadták feleségül.77 Egészen 1656. február 27-ig a hatalomban tartották a tehetetlen, önálló politizálási lehetőségtől megfosztott nagyvezírt, ekkor azonban belátták, hogy erélyesebb vezetőre volna szükség. (Anatólia közben ismét forrongott, most éppen Szejdí Ahmed pasa körül csaptak magasra az indulatok.) A választás végül a krétai oszmán sereg tehetséges és sikeres parancsnokára, Deli Hüszejn pasára esett, akinek a megérkezéséig azonban Zurnazen Musztafára bízták az állam irányítását. Ó persze saját maga szerette volna megszerezni a posztot, ám nagyvezíri kinevezése napján a Krétáról hazatérő katonák a fizetetlenség — illetve az értéktelen pénzben kifizetet zsoldjuk — miatt lázadozni kezdtek. Isztambul főterén, az Atmejdánon elszabadult a pokol. Erdély: „igazán szalmatűz az török és tatár barátság”78 (1654. november-1656. március) 1655-1656-ban az isztambuli hálózat eddig említett kulcsfontosságú tagjain kívül Harsányi leveleiben más, „hagyományos” hétköznapi feladatokban eljáró, állandó Jóakarókat” is említ: a „csausz pasát” és a „réz effendit”. A csauszbasi személye elég sűrűn változott ekkoriban, a török deák által említett ,jóakarót” így egyelőre még nem sikerült azonosítanunk. A tolmácsok főnökéről, a külügyekért felelős reiszülkütábról viszont Harsányi azt állítja, hogy „böcsületes, nagy tekinte76 Mimár Kászim aga (1570-1659) albán származású építész. Már a 16. század végén is ismert a neve, főépítésszé 1622-ben nevezték ki. IV Murád jeles nagyvezíijének, Kemánkes Musztafa pasának a barátja, de azután az Ibrahim szultánra nagy hatást gyakorló Dzsindzsi hodzsával is jó viszonyt alakított ki. 1651-től Turhán anyaszultánnő táborába tartozott, ellenlábasai azonban 1652- ben a Jedikuléba záratták, mert már akkor Köprülü Mehmed vezírré tételét támogatta. Később Ciprusra száműzték, de idővel Turhán visszahozatta, majd kethüdájává tette. Tekintélyét elsősorban annak köszönhette, hogy a Topkapi szeráj átépítése javarészt az ő nevéhez fűződött. Irányításával és tervei alapján készült például IV Murád győzelmei emlékére a Reván köskü (1635) és a Bagdad köskü. De ő emelte az egyiptomi bazár napjainkig álló épületét is. Számos épület köthető a nevéhez szülőföldjén, Albániában is. Vö. Eyice, S. i. m. Az udvari építészekről általában: §erafettin Turan: Osmanli Te§kilatmda Hassa Mimarlari. Tarih Arasjtirmalari Dergisi 1. (1963: 1. sz.) 551-592. 77 Örmény Szülejmán nagyvezírről a Habsburg rezidens annyit tartott fontosnak feljegyezni, hogy fiatal és teljesen a hárem embere: Veltzé, A.: Hauptrealiton i. m. 93. 78 Kemény János vótuma, 1655. dec. 26. EÉKH I. 519.
