Századok – 2013
A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT 2012. ÉVI VÁNDORGYŰLÉSE - B. Szabó János - Sudár Balázs: "Independens fejedelem az Portán kívül" II. Rákóczi György oszmán kapcsolatai. Esettanulmány az Erdélyi Fejedelemség és az Oszmán Birodalom viszonyának történetéhez (2. rész) IV/931
960 B. SZABÓ JÁNOS - SUDÁR BALÁZS rekzáde Abdurrahmánt is, akit a fejedelem a szokások szerint apjává fogadott. Ugyan ő sem tartozott a legbefolyásosabb portai hatalmasságok közé, de úgy tűnik, hogy szava érezhetően számított az erdélyiek számára fontos kérdésekben, és rajta keresztül könnyen el lehetett jutni a mindenkori sejhüliszlámhoz is. A másik legfontosabb új pártfogónak a hatalmi harcokból győztesként kikerülő Turahán válide „kihájája”, Júszuf aga tűnik, aki az oszmán politikában kulcsfontosságú szerepet játszó belső szeráj felé is képviselni tudta az erdélyi érdekeket.74 Több új sajátossága is volt ennek a körnek. Egyrészt nem az évtizedek óta szokásos módon, Zülfikár aga portai — és családi — kapcsolatai révén szerveződött, és mivel Harsányi maga is jól tudott törökül, sem ő, sem a vele lévő erdélyi kapitihák nem szorultak rá működtetésében a megbízhatatlan öreg magyar főtolmács vagy valamelyik csausz közreműködésére. Másrészt valószínűleg régen nem voltak Erdélynek ilyen széles körre kiterjedően ilyen magas rangú informátorai és „lobbistái” a Portán. Természetesen jelentős részben az ő segítségükkel próbálták meg elgáncsolni Vaslie Lupu meg nem szűnő visszatérési kísérleteit is, de az erdélyi diplomácia 1654-1655-ben már rajtuk keresztül gyakorolt nyomást az erdélyi kártételek miatt panaszkodó temesvári pasára és az újabb falvak hódolását követelő Szári Kenán budai vezírre is, akikkel ezek miatt az ügyek miatt igencsak megromlott II. Rákóczi György viszonya.75 Dervis Mehmed nagyvezírsége tehát kezdetben semmi jót nem ígért az erdélyi politikusoknak, ám a külső körülmények és az új portai kapcsolatrendszer eredményeképpen mégis sikeresen zárták az időszakot: sikerült Luput kiütni a nyeregből és Erdély-barát politikust ültetni Moldva trónjára. A havasalföldi 74 Harsányi köréről: Thordai Ferenc jelentése, 1654. júl. 7. MHHD 23. 148.; Harsányi Nagy Jakab jelentése, 1654. aug. 14. MHHD 23. 156-157.; a nakíb tevékenységéről: „Nsgodnak igaz jóakaró apja lévén, az Nsgod méltóságos portához való igaz hűségét, az mint eddig, azután is magasztalja, hirdeti, oltalmazza” Harsányi Nagy Jakab jelentése, 1655. jún. 14. TT 1889. 667. A válide kethüdája feladata volt a szultánanya minden szerájon kívüli ügyének az elintézése. Vö. Uzungar§ili, /. H.: Saray te§kiláti i. m. 158. 75 Lupu ügyeiről: Kármán GErdélyi külpolitika 259. 133. j.; Kármán G.: Egy közép-európai Odüsszeia i. m. 69-76.; Thordai Ferenc jelentése, 1654. júl. 23. EÉH I. 354-355.; a Dervis Mehmed utódjának kinevezett Ibsír Musztafa nagyvezír esetében például Lupu annak egy bizalmas emberét, Abaza Haszant környékezte meg, akit az erdélyiek már korábban szükségesnek láttak felvenni a „megajándékozandók” listájára: Harsányi Nagy Jakab jelentései, 1655. máj. 23. EÉKH I. 544., 1656. márc. 23. MHHD. 23. 344.; Ipsír utóda, az albán Kara Murád nagyvezír viszont már valóban megpróbálta titokban támogatni Lupu ügyét a szultán előtt: Harsányi Nagy Jakab jelentése, 1655. máj. 23. EÉKH I. 545-546.; Várady István és Harsányi Nagy Jakab jelentései, 1655. jún. 27. MHHD 23. 201., 165. szept. 22. EÉKH I. 557.; Szári Kenán budai vezír ügyéről: Sebesi Ferenc követ naplója, 1655. ápr. 25-28. MHHD 23. 171-72.; Harsányi Nagy Jakab jelentései, 1655. jún. 4. MHHD 23. 190.; Várady István és Harsányi Nagy Jakab jelentése, 1655. jún. 27. MHHD 23. 201.; a temesvári pasa ügyéről: Harsányi Nagy Jakab jelentése, 1654. máj. 2. TT 1889. 489.; Thordai Ferenc jelentései, 1654. máj. 19. EÉKH I. 347. 1654. júl. 23.; A határvidéken olyan rémhírek terjedtek, hogy Rákóczi titokban a Maroson úszó erdélyi sószállító hajókon akar katonákat szállítani a török várak megtámadására: Haller Gábor levele II. Rákóczi Györgynek. 1654. aug. 8. ETA IV 105-107.; Georg Krauss pedig mint megtörtént esetről ír róla: Krauss, G: Erdélyi krónika i. m. 228.; az esetről összefoglalóan: Szabó A. E: Haller Gábor i. m. 138-140.; 1655-ben viszont már arról szólt a „hír” Isztambulban, hogy a fejedelem Temesvár ostromára készül: Várady István és Harsányi Nagy Jakab jelentése, 1655. júl. 22. EÉKH I. 548.
