Századok – 2013
A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT 2012. ÉVI VÁNDORGYŰLÉSE - B. Szabó János - Sudár Balázs: "Independens fejedelem az Portán kívül" II. Rákóczi György oszmán kapcsolatai. Esettanulmány az Erdélyi Fejedelemség és az Oszmán Birodalom viszonyának történetéhez (2. rész) IV/931
948 B. SZABÓ JÁNOS - SUDÁR BALÁZS hodzsájával, Ibrahim agával összefogva az uralkodónál elérte Gürdzsí Mehmed nagyvezír letételét, bebörtönzését és száműzését,44 helyére pedig az egyiptomi kormányzót, az albán származású Tarhondzsu Ahmed pasát neveztette ki.45 O korábban sohasem viselt vezíri méltóságot, politikai „karrierjét” IV Murád egyik kegyencének, a bosnyák származású Músza pasának a kethüdájaként kezdte. Az új nagyvezír vette a bátorságot, s eltávolíttatta a túlságosan magasra kapaszkodott háremagát, Szülejmánt, akit szokás szerint Egyiptomba küldött. Gyakorlatilag tehát egy puccs zajlott le Isztambulban: az addigi vezető elitet eltávolították. Augusztusban azután a vallási vezetők körében is jókora civakodás kezdődött, amely végül is a sejhüliszlám lecserélésével és Hodzsazáde Meszúd háttérbeszorulásával végződött. A változatosság kedvéért Tarhondzsu Ahmed személyében erélyes ember került a kormányrúdhoz, aki nagy erőkkel látott hozzá a birodalom ügyeinek rendbe szedéséhez. Az udvari alakulatok zsoldlistáit felülvizsgáltatta, a közelmúltban felduzzadt létszámot az eredetire csökkentette. Nem volt tekintettel a szeráj érdekeire sem: egy sor állás betöltőitől jövedelmeik egy részének beszolgáltatását követelte, azaz lényegében megadóztatta őket. (Jó példával járt elöl: először éppen ő maga szolgáltatta be a megfelelő vagyonrészt.) A szigorúság jegyében elkészítette a birodalom eddig ismert első költségvetését is, amelyben ugyan még a megszorítások ellenére is körülbelül 10 %-os hiány mutatkozott, ám ez a korábbi állapotokhoz képest mégis komoly előrelépésnek számított.46 A pénzügyi rendezési kísérlet persze számos ellenzőre talált. Ahmedet támadták a szeráj agái, a vezírek és még a krími kán is ellene foglalt állást. Ráadásul a hadjárati költségek kérdésében összeveszett a flotta parancsnokával, Dervis Mehmed pasával is, akit azért neveztetett ki erre a posztra, mert azt remélte, hogy legendás magánvagyonából pótolja majd a hiányokat. Ennyi sértett fél között nem meglepő, hogy a nagyvezír nem tartotta magát sokáig: 1653 márciusában elterjesztettek róla egy pletykát, miszerint a szultán megölésére és Szülejmán herceg kinevezésére törekszik. A megrettent uralkodó a helyzetet meg sem vizsgálva azonnal selyemzsinórt küldött neki.47 Bár Tarhondzsu Ahmed csúfosan megbukott, valójában hozzá köthető a kérdéses időszakban az egyetlen komoly kísérlet a birodalom pénzügyi helyzetének a rendezésére. Bár eredményei rövidesen elenyésztek, az összeomlást rövid időre késleltetni tudta. Erdély: ellentámadásban ? (1652. június - 1653. március) Az erdélyi követek ez ideig feltárt és kiadott portai jelentéseiben 1652 nyara és 1654 késő tavasza között szinte teljes cezúra van, így ennek az időpozíciókat 1651 szeptemberében, a janicsárvezetők eltávolítása után kapott. Uzunqarqüi, I. II.: Osmanli tarihi i. m. III/2. 473. A későbbiekben a janicsárokkal ápolt kapcsolatot - talán már ekkor is egy ellentábor létrehozására történt kísérlet. 44 Gürdzsi Mehmed a Héttoronyba került, majd ciprusi pasává tették - haláláig ott is maradt. Özkasap H. N: i. m. 13. 45 Uo. 46 A költségvetést Tarhondzsu nagy csodálója, Mehmed halífe közölte krónikájában. Mehmet Halife i. m. 41—46. 47 Nihádi szerint „elhidegült a viszonyuk”. Ozkasap H. N: i. m. 13.
