Századok – 2013
A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT 2012. ÉVI VÁNDORGYŰLÉSE - B. Szabó János - Sudár Balázs: "Independens fejedelem az Portán kívül" II. Rákóczi György oszmán kapcsolatai. Esettanulmány az Erdélyi Fejedelemség és az Oszmán Birodalom viszonyának történetéhez (2. rész) IV/931
II. RÁKÓCZI GYÖRGY OSZMÁN KAPCSOLATAI 947 A Habsburg uralkodó ezen tárgyalások során az esetleges vallási engedmények fejében a katolikus hatalmak majdani szövetségének pártfogását ajánlotta a várható török háború esetére. A fejedelem legbefolyásosabb tanácsúra, Kemény János azonban ekkor már nem látott valódi esélyt egy nagy magyarországi háború kirobbanására, mert „egymásban mezei derék haddal nem kapnak, egyiknek sincs módja benne, töröknek pedig így van több haszna, ha aprónként derék felzavarodás nélkül teheti magáévá Magyarországot [...] Azt is hiszem [a török] in casu offensionis nagyságodat mostan nem segíti, indefensive Erdélyt nem hagyja, de valamely ok nem bocsátja németben kapásra, fenn lévén az, az két vármegyéért némettel békességet hogy bontson avagy nagyságodnak magyarországi jószágiért, kételkedve hiszem, nem Erdélynek tartván; az német is, hogy egyenest Erdélyben kapjon, attól nem tartok; de egyébiránt az ott ki valók felől én nem merek derekas securitast ígérni nagyságodnak.”41 Ekkoriban érte el az erdélyi fejedelmi családot az a súlyos járványos betegség is, amely 1651 kora őszén — még Magyarországon — végzett Rákóczi Zsigmond ifjú feleségével, Pfalzi Henriettával. 1652. február 4-én Erdélyben meghalt a frissen megözvegyült férj, Zsigmond, sőt még ebben a hónapban megbetegedett II. Rákóczi György, fia és felesége is. A fejedelmi család betegsége — a fejedelem hamisnak bizonyuló halálhírével együtt — alighanem komoly hatalmi kombinációkra adott okot ekkoriban. A Havasalföldön és Erdélyen keresztül állítólag Bécsbe igyekvő török követ, Elcsi Haszan pasa közvetlen közelről követhette nyomon az erdélyi eseményeket (Georg Krauss krónikája szerint a török követ bizalmas tárgyalásokon még lázította is a szászokat a Rákócziak és úgy általában a magyarok ellen). Kara Murád budai pasa pedig az álhírek hatására már a trónutódlás kérdésében tett javaslatokat a Portának, mivel ebben a helyzetben a hódoltsági oszmán méltóságok ismét Székely Mózes jelöltsége mellett tették le a voksukat. Az ekkor már közel ötven éves Székely azonban — ismeretlen körülmények között — április 24-én meghalt, a Rákóczi-dinasztia pedig végül mégis átvészelte a járványt és így egyelőre vetélytárs nélkül maradt.42 Isztambul: Tarhondzsu Ahmed és az első birodalmi költségvetés (1652. június - 1653. március) 1652 júniusában újra nagyot fordult a világ Isztambulban. Az eseményeket eddig mozgató Szülejmán agát és szövetségeseit megelőzve az anatóliai kádiaszker, Hodzsazáde Meszúd43 ragadta magához a kezdeményezést. Turhán 41 Kármán G.: Erdélyi külpolitika i. m. 154.; Kemény János levele II. Rákóczi Györgyhöz, 1652. jan. 8. MHHD 23. 92-93.; a hódoltság határvidékén azonban még 1652 tavaszán és nyarán is folytatódtak a komoly összecsapások: a Habsburg rezidens, Simon Reniger panaszlevele [téves, 1651. évi keltezéssel] MHHS 8. 179-181.; Berényi László-. A vezekényi csata. Turul 74. (2001: 1-2. sz.) 21-31.; J. Ujváry Zsuzsanna: De valamíg ez világ fennáll, mindennek szép koronája fennáll. A vezekényi csata és Esterházy László halála. Hadtörténelmi Közlemények 119. (2006: 4. sz.) 943-972. 42 Kármán G.\ Erdélyi külpolitika i. m. 193-196.; Papp S.: II. Rákóczi György i. m. 136-138., 144. 155. j. 43 Hodzsazáde Meszúd I. Ahmed nevelőjének (hodzsa) a fia volt, tehát a legmagasabb értelmiségi körökből származott. A kor neves tudósánál, Eszad efendinél végezte tanulmányait. Komolyabb
